A hijáb a vallásszabadság, a hagyományok megőrzésének és a nők egyenjogúságának szimbóluma. A viselése azonban heves ellenvéleményeket (és jogi korlátozást) váltott ki, Európa kulturális sokszínűségéről szóló viták parázs táptalaja. Február 1-je a hijáb nemzetközi napja: ilyenkor a világ minden táján nem muszlim nők ezrei is fejkendőt öltenek, hogy szolidaritást vállaljanak azokkal a muszlim nőkkel, akik kirekesztett közösségnek számítanak a világ számos pontján. Bár a világnapot a közösségen belül is számos kritika érte, fontos alapüzenettel bír a nők döntési jogának, választásuk szabadságának erősítése végett, más kultúrák megismerésének és elfogadásának jegyében.
Ilhan Omar az első hijábot viselő nő az amerikai kongresszusban, mérföldkőnek számít januári beiktatása. Egy több mint 180 éve tartó, fejfedőkre vonatkozó tiltást győzött le a 34 éves demokrata politikus, aki több mint 20 éve hagyta el a kenyai menekülttábort. Viszont nem ő az egyetlen, aki januárban a kongresszus tagja lett, a palesztin bevándorlók gyermekeként született Rashida Tlaid szintén a Koránra tett esküt és egy hagyományos palesztin darabot viselt, amelyet az édesanyja hímzett ki.
Halima Aden-t a The Business of Fashion beválasztotta a divatiparra legnagyobb hatást gyakorló 500 ember közé
De evezzünk egy kicsit a divat- és a szépségipar vizeire: tavaly májusban Halima Aden divattörténelmet írt, ugyanis ő lett a magazin történetében az első, hijábot viselő modell, aki a divatlap címlapjára került. Amena Khan, a brit beauty blogger pedig a L’Oréal kampányának arca lett, ráadásul hajápolásról van szó: ki mondta, hogy ne ápolnák a muszlim nők ugyanúgy a hajukat attól, még, hogy azt nem látja mindenki? Mindenesetre egyre több divatmárka és üzlet is gondol a muszlim nőkre, tavaly Macy’s indította el a kifejezetten nekik szánt kollekciót, a Nike és a House of Fraser speciális sportviseletei, a Dolce & Gabbana, a H&M vagy az American Eagle Outfitters után.
Fotó: Profimédia – Red Dot
