6 anyag, amivel a divat megmentheti a bolygónkat

2019. április 21. |

Rengeteget hallani róla, hogy a fast fashion, a pamut és a ruhagyártással járó vízpazarlás milyen mértékben romboló a bolygónk számára. A divat azonban olyan újdonságokat is kitalál, melyek akár jó irányba is mozdíthatják ezt a folyamatot. Mégis van remény?

Természetesen a fogyasztás csökkentése, az újrahasznosítás és a ruhák javítása eldobás helyett sokat javít a helyzeten. De ha szeretnénk új darabokat vásárolni, tehetjük ezt úgy is, hogy odafigyelünk, milyen anyagból készültek azok a ruhák. Hogy ne csak mindig a negatívumokról essen szó, hat olyan újdonságot is bemutatunk, melyek a fenntarthatóság irányába mozdítják el a textilgyártást, egy élhetőbb bolygóért.

Az ananászbőr
A növényi bőröket hulladékokból állítják elő. Az egyre terjedő irányzat egyik legjobb példája a Piñatex, melyet a Fülöp-szigeteken termő ananász levélmaradékából gyártanak. Előállítása sokkal fenntarthatóbb a hagyományos bőrnél, és teljesen mentes az állati eredetű összetevőktől. Kevesebb vízre van szükség a gyártási folyamatokhoz, és veszélyes kémiai anyagokat sem használnak fel hozzá, így a helyi vadvilágra sincs káros hatása. A maradék leveleket pedig komposztálják és a mezőgazdaságban hasznosítják újra. Ilyen ananászbőrt használtak például az első vegán hotel bútorainak kárpitozására Londonban.

Gyapjú
Nem minden gyapjútermelő felel meg a környezetvédelmi és állatvédelmi szabványoknak, az egyik legismertebb állatvédő szervezet, a PETA is azon állásponton van, hogy a gyapjú termelése nem etikus, abban azonban mindenki egyetért, hogy fenntartható alapanyagról van szó: megújuló, tartós és biológiailag lebomló. Sok termelő pedig már figyel arra is, hogy a farmjaikon olyan technológiával tartsák a juhokat, mellyel csökkenthető a légkörbe jutó metángáz mennyisége.



Impregnáló tintahal
A mérnökök, építészek és az orvostudomány is gyakran a természtből merít inspirációt. Most a textilipar és a divat is csatlakozott. A Pennsylvania Állami Egyetem kutatói felfedezték, hogy a tintahal egyik fehérjéjét laboratóriumi körülmények között is elő lehet állítani. Ez azért hasznos eredmény, mert ha egy textilszálat ezzel a fehérjével vonnak be, sokkal tartósabb lesz, ugyanis a tintahal fehérjéjre képes az öngyógyításra. Így ezzel a technológiával olyan technikai öltözeteket lehet létrehozni, melyek újrahasznosíthatók, lebomlók, nem károsítják a környezetet, ellentétben a széles körben használt impregnálókkal.

Egy jobb pamut
A pamutgyártás árnyoldalairól rengeteget hallani. Pedig vannak fenntartható módszerei is a termelésének, melyek kevesebb vizet igényelnek és nem használnak a folyamatokhoz vegyszereket. A The Better Cotton Initiative nevű cég például világszerte támogat termelőket, hogy azok olyan módon állítsák elő a pamut alapanyagát, amely nem terheli a termőföldet, a vízkészletet és nem károsítja a természetet. A pamutpiac 12 százalékát fedi le jelenleg az általuk termelt mennyiség. Ha szeretnénk ilymódon előállított pamutból készült ruhákat vásárolni, figyeljük a címkén a GOTS (Global Organic Textile Standard) jelzést, ez mutatja, hogy fenntartható módon állították elő a ruha alapanyagát.

Lenvászon
A házi len rostjaiból állítják elő a lenvásznat. Már az ősi Egyiptomban, többezer évvel ezelőtt is használták ezt a tartós és kényelmes anyagot. A len termesztéséhez nincs szükség vegyszerekre, Európában remekül termeszthető (a világ lentermelésének háromnegyedét az Európai Unió adja), sokkal kisebb a vízigénye, mint a pamut alapanyagának használt gyapotnak, és még a talajt sem terheli. Ráadásul a belőle készült ruhadarabok rendkívül tartósak, évekig hordhatjuk őket.

Lyocell és más természetes rostok
Egyre nagyobb figyelem irányul a ruhákból a mosás során távozó szálakra. A mosással a műszálas ruhákból a szennyvízbe kerülő mikroműanyagok rendkívül károsak a vizeinkre, ráadásul a táplálékkal a tányérunkon találkozhatunk velük ismét. Vannak viszont olyan természetes anyagok, melyek nem terhelik a környezetet. Ilyen például a cellulózból előállított Lyocell, melyet egy osztrák cég, a Tencel fejlesztett ki. A szálak biológiailag lebomlók és komposztálhatók, így jelentősen kisebb az ökológiai lábnyoma. Emellett nem használnak méregező vegyszereket az előállításához. A kender, parafa vagy bambusz is hasonlóan fenntartható és környezetbarát alapanyagok.

Forrás: BBC Earth
Fotó: Unsplash

Szólj hozzá te is!

Még több Divat