Az olcsó divatnak ára van: erről adott tragikus bizonyítékot 2013 április 24-én a bangladesi Rana Plaza-baleset, amikor konstrukciós hiba következtében összeomlott a világ egyik legnagyobb ruhagyára. A világmárkák darabjait fillérekért, rémes körülmények között készítő divatipari munkások közül több, mint 1100-an veszítették életüket. Az április 24-i hét azóta világszerte a Fashion Revolution hete, számos országban események, különböző programok foglalkoznak a divatipar árnyoldalával és hívják fel a figyelmet a fenntarthatóság és a méltányos munkakörülmények fontosságára. Csupán néhány hete robbant ki a hír például, hogy a vietnámi varrodákban dolgozó nők fele munkahelyi szexuális zaklatás áldozata, szóval bőven van még min dolgozni.
A szomorú évforduló okán a Thomson Reuters Foundation oldalán jelent meg Kalpona Akter véleménycikke, aki korábban maga is gyerekmunkás volt, mára a bangladesi dolgozók jogaiért harcoló szervezet vezetője és aktivistaként küzd a munkavállalók jobb körülményeiért. A tragédia után bizonyítékokat keresve ő maga is összeszedte az összeomlott gyárépület romai között a címkéket, megmutatva, milyen márkáknak is dolgoztak a gyárban. A Rana Plaza világszerte sokkoló figyelmeztetésként szolgált a divatipar ezen oldalának, azonban az elmúlt hat év fejleményeit nézve, sajnos nem lehetünk bizakodóak: „a változás ígérete ellenére a ruházati ipar a megszokott módon visszatért az üzlethez így egy globális akcióra ma is ugyanúgy szükség lenne, mint a tragédiát követő napokban” – írja.
Dolgozók tüntetnek Bangladesben a jobb munkakörülményekért és a méltányos bérekért a Rana Plaza tragédiájának hatodik évfordulója alkalmából
A gyülekezés szabadsága, amely a munkavállalók összefogását, hatékonyabb érdekérvényesítését segíthetné, még korlátozottabb, mint az eset előtt: arról is beszámol, hogy a dolgozói tüntetéseket többször erőszakkal oszlatták fel, többeket letartóztattak és több mint 10 000 embert elbocsátottak. A márkák méltányos bérek kifizetésére vonatkozó ígéretei sem teljesültek eddig, és továbbra is igyekeznek lenyomni a béreket. A tragédiát követő pozitív előrelépés, a megfelelő tűzvédelem és az épületek biztonságát előirányzó egyezmény (melyet sok márka képviselője aláírt) is veszélybe került: a megfelelő ellenőrzések és intézkedések hiányában a veszélyes munkakörülmények azóta is dolgozók életét követelik. Példaként Akter a Notre Dame újraépítéséért való összefogást és a nagylelkű adományokat hozza fel. A nagy cégeknek megvan az erőforrása és a hatalma is ahhoz, hogy monumentális dolgokat hozzanak létre – már ha akarják.
Fotó: Getty Images
