Nagy port kavart Kim Kardashian legújabb címlapja

2019. augusztus 30. |

Kim Kardashian a legújabb Vogue Arabia szeptemberi címlapján szerepel – és ez érthető módon nem mindenkinek tetszett.

Persze jogos lenne a kérdés: mi nem kavar port, amit mond, csinál Kim Kardashian, vagy a Kardashian-Jenner klán bármelyik tagja? Talán a világ leghíresebb-hírhedtebb embereiről van szó, akik nemcsak az amerikai közvéleményt, de az egész világ közéletét és az a körüli diskurzust uralják. Azt lehetetlen lenne elvitatni, hogy ők azok, akiknél a róluk szóló pletykákat, a kritikát és az utálkozást is kemény dollárokban mérik és náluk senki sem váltotta ügyesebben pénzzé azt, hogy velük foglalkoznak – akár negatív minőségben. Életének minden lépését, és férjével, Kanye Westtel való kapcsolatát a kezdetektől fogva szigorú górcső alatt tartja a közvélemény és sokan az aktuális korszellem, a társadalom megtestesülését (és persze romlását) látják „uralkodásukban”. Sőt, kapaszkodjatok meg, de a Kardashian-jelenség már az akadémiai körökbe is bekúszott és kutatási ággá nőtte ki magát, az pedig tagadhatatlan, hogy a kortárs popkultúra megkerülhetetlen részei. Egyes kutatók ráadásul arra az eredményre jutottak, hogy ha utálod a Kardashianeket, valószínűleg magadat is.

Adott tehát Kim Kardashian, aki idén a májusi amerikai kiadás címlapján is szerepelt és természetesen a szerkesztőség kapott bőségesen hideget és meleget a választásért – ez volt az az interjú, amelyben bejelentette, hogy ügyvédnek készül. A mostani viszont teljesen más, ugyanis a 2016-ban indult Vogue arab kiadásának szeptemberi száma készült el a főszereplésével: három különböző címlap is készült az amerikai megacelebbel, akit ráadásul férje interjúvolt meg a lap kedvéért. (Ez a „híresség interjúztat hírességet”-gyakorlat elterjedt egyébként, de persze sok, az újságírás oldaláról jogos kritika is éri.) A Kim szürrealista világa témájú fotósorozat művészeti vezetését pedig Thierry Muglerre bízták, akinek a vintage, testet kiemelő, és a természetes formákat szinte torzító ruháit Kim előszeretettel viseli. A fotók pedig gyönyörűek, elegánsak. A szeptember elsejétől elérhető, 400 oldalas kiadványhoz Txema Yeste készítette a fotókat. A Vogue Business adatai alapján egyébként a szám elkészítéséhez 10 %-kal nőttek a hirdetési bevételek a tavalyihoz képest és 35 ezer példányban jelenik meg a lap havonta. Libanon, Jordánia és Egyiptom mellett a Perzsa-öböl arab országaiban is terjesztik.

A kommentelők azonban dühös áradatot indítottak a közösségi média csatornákon. A leggyakoribb kritika érthető: tényleg Kim Kardashian reprezentálja legjobban az arab nőket, és a Vogue arab kiadását? Többen hozzátették azt is, hogy az arab országokban nem örvend túl nagy népszerűségnek, a hírnevének alapját ugyanis egy szexvideó adta. Más pedig azzal érvelt a vitában, hogy az arab nők is rengeteg plasztikai műtétnek vetik alá magukat és pont, hogy az arab országok nyitottságát, és a globális világhoz való kapcsolódását testesíti meg, hogy Kim Kardashian szerepel a címlapon. A Vogue arab kiadása fontos szerepet tölt be, hiszen ajtót nyit a világ többi részének az arab világra. Az eset pedig annak is egy érdekes példája, hogyan változott a címlapok szerepe az elmúlt időszakban. A címlap a jót és a rosszat is akár, de mindenképpen az aktuálisat, és az előremutatót mutatja meg. Maga a címlapsztár megtestesítheti azokat az értékeket, amiket az adott magazin vall. A címlap megjeleníti a közbeszédet, a társadalmat, de irányítja is azt és vitát generál. Mindezek mellett a figyelemfelkeltés elengedhetetlen, hiszen ebben a nagy versenyben (pláne a print hanyatlásával) ki kell tűnni a többiek, a versenytársak közül. Azt mondják, ne a borító alapján ítéld meg a könyvet (a mi esetünkben a címlap alapján a magazint), de ez az, ami felkelti az érdeklődést a könyvesboltok, magazinos standok polcain. Ez alapján szavazol bizalmat és tör utat a kíváncsiságod, vagy éppen megy el a kedved a megvásárlásától. És ahogy mára köztudottá vált, hogy a modellek sem az érdemeik, kvalitásaik alapján kapnak meg egy-egy nagyobb munkát, sokkal inkább a közösségi médiában elért – és mozgósítható – követők száma az, ami dominál. De vajon az érték helyét végleg felváltja az elérés? A negatív reklám is reklám? Vagy már nem is beszélhetünk, csak globális kultúráról?

fotó: Profimédia – Red Dot

Szólj hozzá te is!

Még több Divat