Miért nem feltétlenül fenntartható turizni sem?

2019. szeptember 13. |

Tudjuk-tudjuk, hogy mi magunk bíztatunk benneteket a fenntarthatóbb öltözködésre és a tudatos vásárlásra, aminek (nem csak pénztárcakímélő) része a használt ruha. Fontos azonban, hogy árnyaljuk a képet és egy kicsit kritikusak legyünk - mindennel.

Műanyagmentes július és autómentes augusztus után a szeptemberé a használt ruha, amely nem csak egy környezetbarátabb opció az új ruháknál, de sokan már csak az egyediség miatt is előszeretettel fűszerezik meg a gardróbjukat másodkézből származó darabokkal. Magának a fenntarthatóságnak pedig számos aspektusa van, az pedig csak egy vetület, hogy tovább használunk egy meglévőt, ami mondjuk jobb minőségű is, mint egy új darab, ott van a szállítás és még sok egyéb… Bár univerzálisan, minden szempontból tökéletes megoldás nincs, a használt ruhavásárlásnak azonban számos árnyoldala is van, erre igyekszünk kitekintést nyújtani most.

A szállítás lábnyoma

Az itthon forgalmazott használt ruhák jelentős része külföldről (például az Egyesült Királyságból) érkezik, ami jelentős szállítással jár (nem is a környezetkímélőbb vízi úton történő szállítással) és ennek jóval nagyobb az ökológiai lábnyoma, mint ha helyben gyűjtött ruhákkal kereskednének az üzletetek, vagy mi magunk vásárolnánk helyben készült termékeket, hiszen a világ különböző – távoli – pontjaira szállítják ezeket. Így a használt ruhák útlevele akár elég impozáns is lehet, mire elérik a végső helyüket. Az pedig egy másik kérdés, hogy vajon mi történik azokkal a használt ruhákkal, amelyeket nem adnak el? Hova vezet az ő útjuk? Jó hír, hogy például a Swappisban és a Gardób Közösségi Vásáron  biztosan olyan ruhák közül válogathatsz, amelyek nem utazták körbe az egész világot.

Higiénia és allergia

Országonként eltérő, hogy a behozott használt cikkekre milyen egészségügyi, fertőtlenítési előírások vonatkoznak. Ha egy használt ruha üzletben nézelődünk, akkor már fertőtlenített ruhadarabokkal van dolgunk. Az ördög viszont sosem alszik, de ami inkább problémát okozhat, azok pont az eljárás során használt fertőtlenítőszerek, mert ezek okozhatnak allergiás tüneteket. Így célszerű MINDIG kimosni a ruhadarabokat, mielőtt azt felvennénk – a mosás ökológiai lábnyomát írja felül ez a szabály!

Elcsábít az alacsony ár és tálalva is van a túlfogyasztás

Nem könnyű szem előtt tartani azt, valójában mire is van szükségünk, ha olcsó termékekről van szó. Nem feltétlenül látjuk, mi mindennel fogjuk tudni hordani, de olyan jól néz ki, izgalmas az adott darab? Netán potom áron van az eredeti kiskereskedelmihez képest?  Kicsit nagy, picit hosszú az ujja, de csak párszáz forint? Máris jön velünk, hiszen még ha ki sem használjuk, nem sajnáljuk annyira azt a valóban párszáz forintot. Azonban sok kicsi ugyanúgy sokra megy – nem vagyunk előrébb a tudatos gardrób és az átlátható, jól kihasználható ruhatár összeállításában, ha minél több darab csábít el minket – legyen az akár fast fashion, akár használtruha. Menjünk akkor vásárolni, amikor valóban szükségünk van valamire – és készüljünk fel arra, hogy nem találjuk meg egyből.

Tönkreteheti a helyi kisvállalkozókat és a helyi ipart

Az alapvetően adományként összegyűjtött használt ruhákat kereskedelmi céllal adják tovább, ami jelentősen rányomhatja a bélyegét egy fejlődő ország gazdaságára, könnyűiparára – ennek mértéke egyébként megosztja a szakértőket. Több országban is tervezik, hogy betiltják a használt ruhákat, vagy emelik az erre kivetett adó mértékét. 2016-ban vette tervbe a Kelet-afrikai Közösség (Burundi, Kenya, Ruanda, Tanzánia és Uganda tartozik ide az államközi szervezethez). Hogy miért? Ha rengeteg olcsó ruhadarab és kiegészítő áramlik be egy szegényebb országba, az jelentősen megnehezítheti a helyi kisvállalkozók, kézművesek, szabók helyzetét, hiszen nem fogják tudni felvenni a versenyt az olcsó, divatos külföldi ruhákkal, és ennek munkahelyek – és komplett családok megélhetése – láthatják kárát. Többek között ezért is éri sok kritika a Toms céget: hiszen az „egy párat veszel, egy párat mi rászorulónak adunk” kezdeményezésben a fejlődő országok kisiparosai veszíthetik el saját, és családjuk megélhetését.

Minőségi mérce

Bár sokan pont a jobb minőségű, egyedibb darabokért vadásznak használt ruhákat árusító üzletekben, teljesen jogos az a kritika, hogy a „turikban sincsenek jobb cuccok”. Azért nem árt, ha nagyjából el tudjuk helyezni a márkákat: tömegtermék, vagy egy-egy prémium brand darabja? Persze ez nem könnyű, hiszen ki ismerhetné a világ összes ruházati márkáját, pláne, ha olyan márkanévről, illetve logóról van szó, amit itthon nem forgalmaznak? Viszont a használt ruhákat árusító üzletekben is rengeteg fast fashion termék van, így akármennyire is olcsón vettük meg, végső soron egy gyenge minőségű darabról van szó.

Persze a márkanév se garancia mindenre, mert drága termékeket kínáló márkák darabjai se feltétlenül kiváló minőségűek, és ugyanennek a fordítottja is igaz: viszonylag olcsó termék is lehet jó minőségű. A kulcs az alapanyag. Szedjünk magunkra egy kis anyagismereti tudást és nézzük meg minden esetben ne csak a márkanevet hirdető címkét, de az anyagösszetételre vonatkozó bevarrt címkét is! Kezdő turizók pedig kérjenek segítséget akár nagymamától, anyukától, aki ismeri jobban az alapanyagokat és tanuljunk bele! Ne a márkanevet nézzük, utazzunk a jó minőségű alapanyagra és a szépen kivitelezett darabokra, mert így lesz az adott ruha sokáig a gardróbunk szeretett és jól kihasználható része.

fotó: Getty Images

Csatlakozz te is GO GREEN kihívásunkhoz!

Szólj hozzá te is!

Még több Divat