A műanyagmentes életre buzdító kampányok, a Greta Thunberg hatására utcára vonuló tüntetők, a témában felszólaló kutatók, az egyre tudatosabb vásárlók, a borzalmas ruhagyári balesetek, a fentarthatóbb divatért kampányolók hangja, és az olyan filmek, mint A valódi ár apró, de hatékony puzzledarabként tesznek arról, hogy mindenki fejében összeálljon végre a kép. Össze kell fognunk, hogy lelassítsuk a klímaválság folyamatait. Bár az irány jó, tennivaló még akad, hiszen a divatipar negyven százaléka eddig semminemű változtatást nem eszközölt az ügyben, enélkül viszont a drasztikus változások nem megvalósíthatók. Most mégis jöjjön az a nyolc kezdeményezés, ami bizonyítja, komoly változások kezdődtek a divatiparban 2019-ben.
1.) Divatpaktum
2019 augusztusában, a G7-es csúcstalálkozón Emmanuel Macron francia elnök aláírta azt a paktumot, amihez a Kering-luxuscsoport kezdeményezésére 32 divatcég, köztük 250 márka is csatlakozott. A megállapodás keretei között az aláíró cégek vállalták, hogy a globális felmelegedés megállítására 2050-re nullára csökkentik az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátását, felhagynak az egyszer használatos műanyagok használatával.
Emmanuel Macron a G7 csúcstalálkozón (Fotó: Getty Images)
A koalícióhoz csatlakozók listája: Adidas, Bestseller, Burberry, Capri Holdings Limited, Carrefour, Chanel, Ermenegildo Zegna, Everybody & Everyone, Fashion3, Fung Group, Galeries Lafayette, Gap Inc., Giorgio Armani, H&M Csoport, Hermes, Inditex, Karl Lagerfeld, Kering, La Redoute, Matchesfashion.com, Moncler, Nike, Nordstrom, Prada Group, Puma, PVH Corp., Ralph Lauren, Ruyi, Salvatore Ferragamo, Selfridges Group, Stella McCartney, Tapestry
2.) Környezetvédelmi döntések
A 2019-es amazóniai tűzvész augusztusban érte el a csúcspontot, csak ebben a hónapban 30 000 tűzesetet regisztráltak. Bár a tűz kialakulásának természetes okai is vannak, tudjuk, az ember is hozzájárul a helyi tűzvészek rendszeres kialakulásához. A divatipar sem maradhatott csöndben, hiszen az olyan alapanyagok, mint a bőr, a viszkóz vagy a műbőr előállítása súlyos környezeti terheket ró a régióra, így az LVMH vállalatcsoport, amihez többek között a Louis Vuitton és a Dior is tartozik, tízmillió euró segélyt utalt a tűzvész megfékezésére, míg a H&M és a VF Corporation, amelyhez a Timberland és a Vans tartozik, átmenetileg ugyan, de nem vásárol több nyersanyagot a területről.
3.) Szén-dioxid-kompenzáció
A klímakatasztrófa megelőzéséhez az üvegházhatású gázok kibocsátását drasztikusan csökkenteni kellene, amit jó pár divatcég nemcsak elméletben latolgat, de a tettek mezején is bizonyít. Gabriela Hearst tervező a szeptemberi New York-i Show-ját CO2-semlegesre alkotta meg, amit a Burberry Londonban folytatott. Nem sokkal később a Gucci bejelentette, komoly vállalásokat tett az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, a cég úgynevezett környezeti számvitele pedig pontos képet ad a vállalat környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységének pénzügyi vonatkozásairól. Novemberben Marco Bizzarri, a Gucci vezérigazgatója szénsemleges kihívást hirdetett, és arra biztatott más cégeket is, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez.
4.) A fenntarthatóság volt a 2020-as tavasz/nyár szezon témája
A Dior párizsi kifutóját olyan fákkal díszítették, amiket aztán a bemutató után újra elültettek. A Miu Miu és a Louis Vuitton színfalai teljes egészében újrahasznosíthatók voltak, Alexander McQueen újrahasznosított tüllel és organza anyagokból dolgozott, míg a Missoni fénytechnikája napelemekkel működött.
Alexander McQueen divatbemutató 2019-ből (Fotó: Getty Images)
5.) Feltörekvő tehetségek a fenntarthatóságért
2019-ben sok fiatal tervezőt tüntettek ki azért, mert munkája középpontjába a fenntarthatóságot állította. Bethany Williams például a Londoni Divathéten azért kapta meg II. Erzsébet Királynő díját, mert olyan munkafolyamatokat dolgozott ki, amik nemcsak környezetbarátak, de karitatívak is. Emily Bode-t, aki arról híres, hogy régi alapanyagokból dolgozik, az év tervezőjévé választotta az Amerikai Divattervezők Tanácsa (CFDA), míg a fiatal osztrák tervező, Christoph Rumpf a raktáron maradt alapanyagok újrahasznosításának ötlete miatt kapta meg az egyik legrangosabb divatipari díjat, a Hyères Fesztivál zsűrijének kitüntetését.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
6.) Prior ügy: újrahasznosítás
Az, hogy jó pár divatcég újrahasznosított műanyaggal dolgozik, nem újdonság, de beállt a sorba az Adidas és Stella McCartney is, kollekcióikban óceáni műanyaggal dolgoznak, míg a Prada Re-Nylon táskakollekciója újrahasznosított halászhálókból készült, a cég pedig egy fenntarthatósági stratégia keretei között vállalta, hogy 2021 végére kizárólag újrahasznosított nylonból dolgozik majd.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
7.) Lebomló termék
A természetes erőforrások kiaknázása helyett egyre több divatipari cég választ olyan megoldásokat, amelyek segítségével a termékek teljes egészében újrahasznosíthatók vagy teljes egészében lebomlanak. Az Adidas például tavaly áprilisban dobta piacra a Futurecraft.loop cipőjét, amiből újra és újra sportcipőt lehet gyártani.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
8.) Divat a bérlés
Egyre több divatcég nyúl a bérlés és az újraeladás eszközéhez azért, hogy a fenntarthatóság mellett kampányoljon. A H&M például 2019 októberében jelentette be, hogy próbaprojektet indít, egy stockholmi üzletében lehetővé tette törzsvásárlói számára a bérlést. Ezzel közel egyidőben a Burberry vállalta, hogy megjutalmazza azokat a vásárlókat, akik nem viselt Burberry termékeiket a The RealReal oldalon továbbadják.
forrás: Vogue.de
