- XIV. Leó pápánál a műtét során tüdő-adenokarcinómát igazoltak.
- A dohányzás a legfontosabb kockázati tényező, de a légszennyezés, a radon és a passzív dohányzás is szerepet játszhat.
- A tartós köhögést és a megmagyarázhatatlan légszomjat akkor is vizsgáltassuk ki, ha soha nem dohányoztunk.
Csak a megfázás maradványa. Kevesebbet mozgunk mostanában. Könnyen találunk magyarázatot a köhögésre vagy arra, ha a lépcsőn hamarabb elfogy a levegőnk. A tüdőrák sokunknak eszébe sem jut, különösen, ha soha nem gyújtottunk rá. Tény, hogy a cigaretta elkerülése jelentősen csökkenti a kockázatot, de nem ad teljes védelmet.
Leó pápánál a műtét során igazolták a tüdőrákot
XIV. Leó pápát 2026. október 13-án operálták meg a római Gemelli kórházban. Eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét, a műtét közbeni szövettani vizsgálat pedig adenokarcinómát igazolt. A vatikáni közlés szerint a beavatkozás sikeresen, szövődmény nélkül zajlott.
A pápánál felfedezett daganat az úgynevezett nem kissejtes tüdőrákok közé tartozik, és a soha nem dohányzóknál is a leggyakoribb tüdőráktípus. Persze a diagnózis önmagában azonban nem árulja el, mi okozta valakinek a betegségét. A pápa esetében sem közöltek magyarázatot, ami a betegség hátterében állhat, így egyelőre nem is köthetjük a tüdőrákját egyetlen szokáshoz vagy környezeti hatáshoz. Viszont ismét reflektorfénybe került az tüdőrákkal kapcsolatos tendencia, ami miatt évek óta kongatják a vészharangot az orvosok.
Tényleg egyre több a nemdohányzó tüdőrákos?
A nemdohányzóknál kialakuló tüdőrák egyre nagyobb figyelmet kap. Ha értelmezni akarjuk ezt az emelkedést, különbséget kell tennünk az esetek száma és az összes tüdőrákon belüli arányuk között. Ha csökken a dohányzáshoz kapcsolódó megbetegedések száma, a soha nem dohányzók aránya akkor is növekedhet, ha az ő egyéni kockázatuk nem változik.
Egyes betegcsoportokban emelkedést is jeleznek a kutatók, de a helyzet országonként és korcsoportonként eltérhet. Nem állíthatjuk, hogy mindenhol ugyanakkora növekedés zajlik. A CDC szerint az Egyesült Államokban a tüdőrákok mintegy 10–20 százalékát olyan embereknél diagnosztizálják, akik soha nem dohányoztak, vagy életükben száznál kevesebb cigarettát szívtak el.
A levegőben is lehet olyan veszély, amelyet nem látunk
A légszennyezés az egyik legfőbb oka a tüdőráknak azoknál, akik soha nem dohányoztak (Forrás: Unsplash/Henrique Ferreira)
A dohányzás továbbra is a tüdőrák legfontosabb kockázati tényezője. Mellette azonban több olyan hatást is ismerünk, amely a nemdohányzókat érinti.
- Légszennyezés A közlekedésből, az iparból és az égésből származó finom részecskék mélyre juthatnak a tüdőben. A PM2,5 a legfeljebb 2,5 mikrométeres részecskék gyűjtőneve. Kutatások szerint ezek a daganat kialakulását segítő gyulladásos folyamatokban is szerepet játszhatnak.
- Radon Ez a természetes eredetű, radioaktív gáz a talajból juthat az épületekbe. Színtelen és szagtalan, ezért az otthonunk radonszintjét méréssel lehet megismerni. Tartósan magas koncentrációja növeli a tüdőrák kockázatát.
- Mások dohányfüstje Attól, hogy mi nem gyújtunk rá, még belélegezhetjük a füstöt otthon vagy a munkahelyünkön. A passzív dohányzás igazolt kockázati tényező.
- Munkahelyi és beltéri ártalmak Az azbeszt – például az egyre népszerűbb kínai mobilházakban – és bizonyos más rákkeltő anyagok, valamint a rosszul szellőző helyiségekben elégetett szén vagy más szilárd tüzelőanyag füstje is növelheti a kockázatot.
A háttérben több hatás összeadódhat, és egy adott betegnél sokszor nem lehet megmondani, pontosan mi indította el a betegséget.
Olyan sejtváltozások is szerepet kaphatnak, amelyekről nem tudunk
A daganat kialakulásához a sejtek működését megváltoztató géneltérések vezethetnek. A nemdohányzó betegek egy részénél például az EGFR nevű gén eltérése mutatható ki. Ez nem jelenti automatikusan, hogy öröklött betegségről van szó: a daganatban talált eltérések gyakran az élet során keletkeznek.
Egy 2023-as, a Nature-ben megjelent kutatás szerint a légszennyezés gyulladásos folyamatokon keresztül olyan, már korábban géneltérést hordozó sejtek szaporodását is elősegítheti, amelyekből daganat fejlődhet. Egy 2025-ös vizsgálat pedig 871, soha nem dohányzó beteg daganatát elemezve talált összefüggést a légszennyezés és bizonyos DNS-elváltozások között.
A növényvédő szerekről szóló felvetés még nem bizonyíték
Egy 2026-ban bemutatott, 187 fiatal tüdőrákos beteg adataira épülő kutatás a növényvédőszer-maradványok lehetséges szerepét is felvetette. Az egyéni kitettséget azonban nem mérték meg közvetlenül, és az eredmény nem bizonyítja, hogy ezek okozták a daganatot.
Tehát ebből nem következik, hogy a zöldség, a gyümölcs vagy az egészséges étrend tüdőrákot okozna. A hipotézis további vizsgálatot igényel.
Milyen tünetekkel forduljunk orvoshoz?
Nem kell rögtön a legrosszabbra gondolnunk, de ne is intézzük el a panaszokat azzal, hogy nem dohányzunk. A korai tüdőrák tünetmentes is lehet, a később jelentkező jelek pedig más betegségekre is utalhatnak.
- Három hétnél tovább tartó vagy megváltozó köhögés. Különösen, ha nem javul, vagy fokozatosan rosszabbodik.
- Megmagyarázhatatlan légszomj, mellkasi fájdalom. A légzésünk megváltozását ne írjuk automatikusan az életkor vagy a gyengébb erőnlét számlájára.
- Indokolatlan fogyás, étvágytalanság, tartós fáradtság. Akkor is érdemes jelezni az orvosnak, ha nincs mellettük köhögés.
- Elhúzódó rekedtség vagy visszatérő mellkasi fertőzések. Ezek kivizsgálása is fontos lehet.
- Véres köpet. Ezzel mielőbb kérjünk orvosi segítséget. Jelentősebb vérzés, súlyos légszomj vagy erős mellkasi fájdalom esetén sürgős ellátás szükséges.
A panaszok kivizsgálása nem ugyanaz, mint a tünetmentes emberek szűrése. A soha nem dohányzók rutinszerű CT-szűrését nem ajánlják általánosan mindenkinek; a személyes kockázatról és a szükséges vizsgálatokról az orvossal érdemes egyeztetni. Egy régebbi negatív mellkasröntgen pedig nem ok arra, hogy egy új, tartós panaszt figyelmen kívül hagyjunk.
Forrás: Science Daily, Nature, BBC, Science Focus, fotó: Unsplash
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
