- A körülbelül négymillió forintos ár csak magára a szerkezetre vonatkozik, a telek, a szállítás és a közművek költsége nincs benne.
- Az egyik kínai gyorsházban fél év után tetőbeázást tapasztaltak, és azbeszt jelenlétét is jelezték.
- A szerelt házak enyhíthetnék a lakáshiányt, de önmagukban nem oldanák meg a magyar lakhatási válságot.
Első pillantásra leginkább egy szállítókonténerre hasonlít. A hosszúkás, laposra hajtott fémdoboz teherautón érkezik meg a telekre, majd néhány óra alatt falak, szobák és tető bontakoznak ki belőle. Mire a szerelők végeznek, ott áll egy konyhával, fürdőszobával, nappalival és hálóhelyiségekkel rendelkező apró otthon.
A Kínából rendelhető, szétnyitható szerelt házak olyan gyorsan söpörtek végig a közösségi oldalakon, mint amilyen villámgyorsan össze lehet állítani belőlük az olcsó házikót. Meg az is, hogy elképesztően olcsók. Az ajánlatok között akár 10 ezer euró, vagyis nagyjából négymillió forint körüli modelleket is találni.
Ezért az összegért Magyarországon még egy rossz állapotú vidéki garázst is nehéz vásárolni, nemhogy családi házat, vagy éppen városi ingatlant. De vajon tényleg csak ennyibe kerül az új otthon? Vagy van más ára is, amit meg kell fizetnünk?
Fél év után jelentkeztek az első problémák
A Heads of Estate & Renovation nevű YouTube-csatorna készítői végigkövették egy Kínából rendelt, kisméretű szerelt ház érkezését és felállítását. A videó címe alapján elégedettek voltak a végeredménnyel: az épület kívül-belül sokkal inkább valódi otthonnak tűnt, mint ideiglenes konténernek.
Később, több hónap használat után is visszatértek a házhoz a csatorna készítői, és ezúttal már a kevésbé látványos részleteket sem hallgatták el, amik a használat során derültek ki. Beszámolójuk szerint a tető szivárogni kezdett, az ellenőrzés során pedig azbeszt jelenlétét is jelezték az épületben.
A problémák ellenére nem minősítették teljes kudarcnak a vásárlást.
A ház továbbra is használható maradt, és a tulajdonosok szerint bizonyos élethelyzetekben olcsó alternatívát jelenthet a hagyományos építkezéssel szemben. A tapasztalat azonban megmutatta, milyen kockázatos lehet úgy házat rendelni egy másik kontinensről, hogy a vásárló nem ismeri pontosan a felhasznált anyagokat, a gyártási szabványokat és a garancia érvényesítésének lehetőségeit.
Az azbeszt különösen komoly probléma Az Európai Unióban egészségkárosító hatása miatt szigorú szabályok vonatkoznak rá, ezért egy importált épületnél nem elegendő a gyártó által küldött látványtervet és műszaki adatlapot átnézni. Független vizsgálatra és az európai előírásoknak való megfelelés igazolására is szükség lehet.
A négymilliós ház valójában jóval többe kerül
A hirdetésekben szereplő ár többnyire a kínai üzemben elkészült szerkezet ára. Nincs benne a tengeri és közúti szállítás, a vámkezelés, az adó, a daruzás, az alapozás, a telek, valamint a víz-, villany- és szennyvízhálózat kialakítása.
Egy másik vásárló arról számolt be, hogy közvetlenül a gyártótól darabonként körülbelül 12 ezer dollárért rendelt több házat. Mire az épületek az Egyesült Államokba értek, az adókkal és a szállítással együtt egy-egy egység már 27 ezer dollárba került. Ez még mindig kedvező ár lehetett, de több mint kétszerese volt annak, amit a termék mellett eredetileg feltüntettek.
Magyarországon ehhez hozzáadódna a megfelelő telek ára, a talaj előkészítése, az alap, a közműcsatlakozások, a tervezés és az engedélyezés költsége. A lakóépületként használt szerelt háznak ugyanis ugyanúgy meg kell felelnie a biztonsági, energetikai, tűzvédelmi, egészségügyi és településképi előírásoknak, mint egy hagyományos épületnek.
Attól, hogy egy ház összehajtható vagy elmozdítható, még nem feltétlenül tekinthető egyszerűen egy ott tartósan tárolt tárgynak. Ha tartósan egy telken áll, közművekre csatlakozik és lakhatásra használják, építménynek minősülhet. Új lakóépületnél egyszerű bejelentésre, megfelelő építészeti-műszaki dokumentációra, majd használatbavételi eljárásra is szükség lehet. A helyi építési szabályzat ráadásul meghatározhatja, hogy az adott telekre milyen méretű, kialakítású vagy megjelenésű ház kerülhet.
Miért érkezik mégis egyre több kínai szerelt ház Európába?
A koronavírus-járvány idején a kínai gyárak hatalmas mennyiségben állítottak elő gyorsan telepíthető karanténszállásokat és egészségügyi modulokat. A járvány után visszaesett a belföldi kereslet, ezért a gyártók külföldi piacokat kezdtek keresni.
Kína előregyártottépület-exportjának értéke 2020 és 2025 között 1,7 milliárd dollárról 4,3 milliárd dollárra emelkedett. A fontos célpiacok között már Nyugat-Európa is szerepel. A legolcsóbb, konténerszerű építmények gyári ára akár ezer dollár alatt maradhat, míg a nagyobb, szétnyitható modellek ára és felszereltsége ennél jóval magasabb lehet.
A tömegtermelés, az olcsóbb munkaerő és a gyártók közötti árverseny olyan alacsony árakat eredményezett, amelyekkel az európai építőipar nehezen tud versenyezni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden kínai szerelt ház rossz minőségű lenne. A kínálat rendkívül változó: az olcsó fémdoboztól a komoly mérnöki tervezéssel készülő, jól szigetelt modulházig sokféle termék megtalálható.
Éppen ezért nem önmagában a származási ország, hanem a dokumentált anyagminőség, a tanúsítványok, a hőszigetelés, a statikai megfelelőség és a számon kérhető garancia alapján érdemes dönteni.
Megoldhatnák az olcsó mobilházak a magyar lakhatási válságot?
Könnyű megérteni, miért kaphatják fel sokan a fejüket, ha olcsó házakról hallanak. Miközben az ingatlanárak és az albérleti díjak sok család számára elérhetetlen szintre emelkedtek, egy néhány hét alatt felállítható, megfizethető ház a saját otthon ígéretét hordozza.
Magyarországon azonban a lakhatási válság nem pusztán abból ered, hogy túl drága házat építeni. A Habitat for Humanity lakhatási jelentése szerint tovább növekednek az egyenlőtlenségek, miközben a támogatások jelentős része nem a leginkább rászorulókat célozza. A szervezet adatai szerint a 2026-ra tervezett állami lakhatási kiadások 95 százaléka nem szociálisan célzott.
A magyar lakhatási rendszer egyik legnagyobb ellentmondása, hogy miközben sokan nem jutnak megfizethető otthonhoz, rengeteg lakás áll üresen vagy kihasználatlanul. A kínai gyorsházak ezt az alapvető problémát nem oldják meg.
Egy négymillió forintos szerkezet annak jelenthet lehetőséget, akinek már van építésre alkalmas telke, pénze a szállításra, az alapozásra és a közművekre, valamint képes vállalni az engedélyezés és az esetleges javítások költségeit. A legsúlyosabb lakhatási helyzetben lévőknek azonban rendszerint éppen ezek az erőforrásaik hiányoznak.
Lehetnének szociális bérlakások?
Megfelelő állami vagy önkormányzati programban a moduláris építésnek lehet létjogosultsága. A gyorsan felállítható házak átmeneti otthont, krízislakást, munkásszállást vagy szociális bérlakást biztosíthatnának. Ehhez azonban nem elég olcsó egységeket vásárolni és egymás mellé helyezni.
Szükség van megfelelő területre, közművekre, tömegközlekedésre, iskolákra, egészségügyi ellátásra és szociális szolgáltatásokra is. Ellenkező esetben nem élhető lakónegyedek, hanem a településektől elszigetelt, gyorsan romló konténertelepek jöhetnek létre.
A technológia tehát hasznos eszköz lehet, de nem lakáspolitika. A biztonságos otthonhoz nemcsak négy fal kell, hanem megfizethető telek, kiszámítható fenntartási költség, megfelelő infrastruktúra és valódi jogi védelem is.
Egy négymillió forintos kínai ház látványos internetes ígéret, ahogy a 3D nyomtatott fenntartható házak is. A kulcsrakész, Magyarországon szabályosan használható otthon viszont ennél szinte biztosan sokkal többe kerül. Aki mégis ilyen épületet vásárolna, annak a rendelés előtt érdemes magyar építésszel, statikussal és építésügyi szakemberrel is ellenőriztetnie a dokumentációt. A legdrágább ház ugyanis könnyen az lehet, amelyről csak az érkezése után derül ki, hogy lakóházként nem használható.
Fotó: Unsplash
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
