A légszennyezés egészségügyi hatásai

2020. szeptember 08. |

A légszennyezés egészségügyi hatásai függenek a szennyezés mértékétől, típusától és az egyén állapotától is. Egyes anyagok levegőbe jutása kevésbé, míg más anyagok drasztikusan, akár azonnal is hathatnak a fizikai állapotunkra. Egy azonban biztos: a légszennyezés minden esetben negatív hatással van az egészségünkre.

Mi a helyzet Európában?

Bizonyára mindannyian tapasztaltuk már a friss, vidéki, „harapnivaló” levegőt, amely semmihez sem fogható, és ami akár egész napra biztosíthatja a jókedvünket. Így van ez ellenkező esetben is: egy soksávos, nagyvárosi autóút mellett sétálva akár könnyezhet is a szemünk, nehezebb lehet a légzésünk és a fejünk is fájni kezdhet. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az európai városi lakosság mintegy 90%-át érinti a levegőben a levegőminőségi határértéknél magasabb koncentrációjú, légszennyező anyagok jelenléte. A levegőben található finom részecskés anyagok pedig egyes becslések szerint átlagosan nyolc hónappal rövidítik meg az európaiak várható élettartamát. A jó hír viszont az, hogy ma már számos alternatíva és innováció áll a rendelkezésünkre, amelyek egyre hatékonyabbá teszik a légszennyezés elleni harcot a függőleges tűzfal-kertektől a levegőminőség-javító gépeken át egészen a füstmentes dohánytermékekig.

Össztársadalmi probléma

Míg számos más egészségre ártalmas tevékenység „csak” az egyénre van hatással, addig a légszennyezés nem csak azt terheli, aki okozta a problémát, hanem a környezetét is. Jó példa lehet erre a cigarettázás: nem csak a dohányos szervezetére vannak hatással a füstben keletkezett káros anyagok, de a környezetükben lévőkre is, azaz a dohányosok a környezetüket is veszélynek teszik ki. Míg a világon több mint egymilliárdan élnek ezzel a káros szokással, addig Magyarország lakosságának körülbelül egynegyede, azaz több mint kétmillió ember fogyaszt rendszeresen valamilyen dohányterméket. Ezért is nagyon fontos, hogy az ártalmak csökkentésére minél nagyobb figyelmet fordítson a társadalom, mind a dohányzás, mind más légszennyező tevékenységek esetében.

Mitől káros az égés?

Egészségkárosító szempontból az égés és az égés során keletkező füst sok esetben központi szerepet játszik: az égetés során a füstben többek között szén-monoxid keletkezik, ami a vér oxigénszállító képességét csökkenti, azonban e mellett számos más károsanyag is a levegőbe juthat attól függően, hogy milyen anyagot égetünk el, ezek mind súlyosbítják a rövid- vagy hosszútávú egészségügyi hatásokat és elsődleges okozói a betegségek kialakulásának.

A szegmens, amire közvetlen hatással lehetünk

Sok légszennyező ágazat tevékenységét csak közvetetten befolyásolhatjuk, azonban a dohányzás a légszennyezés egy olyan formája, melyre közvetlen ráhatásunk is lehet. Sokan tévesen úgy gondolják, hogy a cigarettázásnál a nikotin a legkárosabb anyag. Igaz, hogy a nikotin erős függőséget okoz és fogyasztása  például szédüléssel, fejfájással járhat, viszont a témában jártas, vezető tudományos szervezetek szerint az elsődleges veszélyforrás az égés és az égés során keletkező füst maga. Az utóbbiban kimutatott több mint 7000 vegyi anyag (például arzén, formaldehid, cianid, ólom, nikotin, szén-monoxid) közül 93-ról állapította meg az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

Füst nélkül

„Mintha egy nehéz hátizsáktól szabadulnánk meg a hegymenet során”– fogalmaz dr. Petke Zsolt, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet osztályvezető főorvosa a dohányzás elhagyása kapcsán. A tartós dohányzás súlyos károkat okoz a használó és környezete egészségében egyaránt, de ugyanúgy igaz az is, hogy a dohányzás abbahagyása gyorsan javítja szervezetünk működését. „Dohányzás nélkül a szervezetünk már másnaptól eredményesebben veszi fel a harcot a különböző betegségekkel, a banális allergiától a rosszindulatú betegségekig, tisztulni kezd a tüdő, rugalmasabbá válnak az erek, javul az ízérzékelés, a szaglás, egyszerűen kinyílik a világ” – mondja.

A dohányzás ártalmait teljes mértékben csak úgy kerülhetjük el, ha egyáltalán rá sem szokunk. Dohányzás esetén pedig igyekezni kell minél hamarabb leszokni róla, ugyanis azzal bizonyítottan csökken a megbetegedések valószínűsége. A szakember azt javasolja, ha valaki nem tud ellenállni a nikotinnak, kérjen segítséget a leszokáshoz, hiszen segítséggel jelentősen javul a leszokás sikerességének aránya.. Ha egy felnőtt dohányos valamilyen oknál fogva mégsem szokik le, és minden figyelmeztetés ellenére sem hagyja abba a cigarettázást, tájékozódjon, a dohányzás csökkentett ártalmakkal járó alternatíváiról. „Az elmúlt évtized technológiai fejlődésének egyik eredményeként ma már elérhetőek füstmentes alternatívák például a dohányzás területén” – hozza fel példaként a szakember.

A füstmentes technológiákban közös, hogy égés és füst nélkül működnek, így különböző kutatások és tudományos eredmények szerint lényegesen kevesebb káros anyagot szabadíthatnak fel, a cigarettázáshoz képest. Ezáltal nemcsak a használó, hanem a környezete is kevésbé van kitéve az ártalmaknak mint a hagyományos cigaretta esetében. Az azonban nem bizonyított, hogy a káros anyag kibocsátás csökkenése egyenes arányú lenne a káros egészségügyi hatások csökkenésével.

Fontos továbbá tudni, hogy ezek sem kockázatmentes opciók, hiszen például nikotint tartalmaznak. „Mivel a dohányzás okozta egészségkárosító terhelés túlnyomó részét a füsttel bevitt égéstermékek gyulladáskeltő hatása okozza, ha füstmentes alternatívára váltunk, már azzal sokat tehetünk saját magunk és a környezetünk egészségéért is – teszi hozzá.

Merjünk váltani!

A légszennyezés egészségügyi hatásai tehát jelentősek, de szerencsére már lakossági szinten is sokat tehetünk azért, hogy önmagunkat és környezetünket alacsonyabb kockázatnak tegyük ki– akár még fővárosi környezetben is. Olyan egyéni döntéseken is sok múlhat, mint hogy elektromos autóra, biciklire vagy rollerre váltunk-e a mindennapokban, benépesítjük-e a balkonunkat oxigéndús növényekkel, vagy éppen leszokunk-e a dohányzásról, illetve ha valamilyen okból nem szokunk le, akkor tájékozódunk az alternatívákról megfelelő, hiteles helyről, és utánaolvasunk a rendelkezésre álló publikációknak.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.

Olvass tovább! 

Légszennyezés – az alapok

Légszennyezés – az alapok

 Energiaipar, nehézipar, mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás, közlekedés vagy éppen lakossági fűtés: csak néhány, a levegőt legjobban szennyező ágazatok közül. A szennyező anyagok levegőbe kerülése nemcsak az ökoszisztémát, de az emberi tüdőt és a légutakat is károsíthatja, és így csökkentheti a várható élettartamot.

Szólj hozzá te is!

Még több Kirakat

Ragyogó bőr a menopauza alatt és után arcápolás

Ragyogó bőr a menopauza alatt és után

A cigarettacsikkek utóélete ártalomcsökkentés

A cigarettacsikkek utóélete