Az öt legnagyobb fizioterápiás tévhit

2014. október 29.
Te is lelkiismeretesen nyújtasz futás előtt, hogy véletlenül se érjen sérülés? Vagy megvetted a legdrágább matracot, hogy véget vess a kínzó hátfájásnak? Fizioterápiás kutatók szerint mindez sajnos teljesen felesleges volt.

Az egészség persze mindenki számára kardinális kérdés, azonban ha valaki nem egésszégügyi szakember, pusztán egyszerű, földi halandó, kénytelen mások véleményére, javaslataira támaszkodni a témában. De mi történik akkor, ha ezek a javaslatok félrevezetőek? A világ legnagyobb fizioterápiás kutatásokkal foglalkozó honlapja, a PEDro (Physiotherapy Evidence Database) lerántja a leplet a szakma öt legnagyobb tévhitéről.

1. A matrac segíthet a hátfájáson

Sajnos a kutatás rossz hírrel szolgál azok számára, akik egy méregdrága matrac megvásárlásától várták a megváltást fájó hátukra. Szerintük ugyanis ezek a matracok semmit nem javítanak a hátfájásunkon.

2. A sportolás előtti nyújtás segíthet megelőzni az esetleges sérüléseket.

Bizonyára sok lelkiismeretes sportoló fordít figyemet a mozgás utáni, és előtti nyújtásra is. Sportolás után azért nyújtunk, hogy ne legyen izomlázunk és, hogy visszajuttassuk eredeti állapotukba izmainkat, előtte pedig azért, hogy megkíméljük magunkat az esetleges sérülésektől. Utóbbi azonban teljesen felesleges a fizioterápiás kutatócsoport szerint. Bármilyen alaposan is nyújtunk futás előtt, sajnos ugyanolyan eséllyel húzódhatnak meg izmaink, szalagjaink. Érdmesebb inkább a bemelegítéssel kezdeni, az már tényleg segíthet, hogy elkerüljük a baleseteket.

3. Nyakmerevítőt a rándulásra?

A kutatók szerint a nyakmerevítő csak akkor szükséges, ha a balesetben törés is bekövetkezett, máskülönben, például csupán egy rándulás esetében, kimondottan káros a viselete. Ilyenkor ugyanis fontos, hogy minél aktívabban mozgassuk a nyakat, ebben pedig akadáyoz a nyakmerevÍtő hordása.

4. Ultrahang a kificamodott bokára

A modern technika csodái sem mindig jelentenek valódi megoldást. Bár a kificamodott bokát gyakran kezelik ultrahanggal, de ennek nincsen semmi jelentősége, ugyanis kimutatták, hogy a kezelés nem eredményez semmilyen javulást.

5. Életmentő spirométer?

Sokszor használnak légzéskönnyítő spirométereket egyes műtétekhez, annak reményében, hogy ezzel csökkenthessék a műtét közbeni kockázatokat. De ez az adatok szerint valójában nem garantál nagyobb biztonságot a műtétnek, ellenben igen költséges eljárásnak számít.