Biciklizni egészséges, stílusos és környezetbarát, ez pedig mind szép és jó, egészen addig, amíg az ember a kellemes dunaparti karikázás után el nem ér egy hatalmas emelkedőhöz. Ha valaki érzi magában az erőt, persze nekivághat, hogy vér és veríték árán feljusson a tetejére, de a többiek kénytelenek (némiképp megalázottan) leszállni a járgányról, és lehajtott fejjel feltolni a biciklit. Annál pedig tényleg nincs rosszabb, mikor mondjuk a Szépvölgyi úton felfelé kullogva – már a bicikli tolásától lihegve – megállít egy idős néni, hogy jóindulatúan megdicsérjen, amiért a zebrán tolod a bringádat. Te pedig arra gondolsz, hogy ha direkt a szabályok megsértésére pályáznál, akkor se lennél képes itt feltekerni.
Norvégiában, Trondheim városában erre a problémára kínál megoldást a világ első biciklifelvonója. Az ötlet már a kilencvenes években pattant ki egy Jarle Vanvik nevű, csodás ember fejéből, akinek elege lett abból, hogy sportos életmódjáért cserébe minden nap fel kell áldoznia egy-egy inget vagy pólót a testnedvek oltárán. Már 1993-ban próbálkozott a biciklifelvonó megvalósításával, de csak mostanra sikerült tökéletesítenie találmányát.
A CycloCable névre keresztelt felvonó működése tényleg pofonegyszerű: a biciklin ülve egyik lábunkat egy kengyelbe helyezzük, és elég csak gyönyörködnünk a tájban, míg a felvonó feljuttat minket az emelkedő tetejére. A képek tanúsága szerint ráadásul rollerrel, vagy akár babakocsival is igénybe vehetjük az eszközt, amit egyszerre 5 ember is használhat.
