- Az emberek jelentős része állítja, hogy élete során találkozott paranormális jelenséggel.
- A pszichológusok szerint az agyunk néha maga alkotja meg a természetfelettinek tűnő élményeket.
- Hogyan befolyásolja a környezetünk, látunk-e szellemeket?
Éjfél felé jár, egyedül vagyunk otthon. A lakás csendes, túlságosan csendes. Egyszer csak mintha mozgást látnánk a szemünk sarkából. Egy árnyékot, furcsa alakot. Vagy legalábbis valamit, amire másnap reggel már nehezen találunk magyarázatot.
Sokan átéltünk már hasonló élményt, ahogy például Courtney Cox színésznő is arról számolt be, hogy szellemeket látott otthonában. Olyan pillanatokat, amikor néhány másodpercre úgy tűnt, mintha nem lennénk egyedül. Nem véletlen, hogy a szellemtörténetek évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, és ma is emberek milliói hisznek valamilyen természetfeletti jelenségben.
De vajon miért számolnak be egyesek rendszeresen ilyen élményekről, miközben mások egész életükben soha nem tapasztalnak hasonlót? Egy amerikai pszichológus szerint a válasz kevésbé a túlvilággal való spirituális kapcsolatban, sokkal inkább az emberi agy működésében keresendő.
Szellemet láttunk – vagy mégsem?
1. A környezetünk könnyebben becsaphatja az agyunkat, mint gondolnánk
A szellemvadász műsorokban gyakran látunk különféle műszereket, amelyek az elektromágneses mezőket mérik. Első hallásra ez inkább tűnik televíziós látványelemnek, mint tudományos megközelítésnek. Mégis akad néhány érdekes kutatás ezen a területen.
Egy skóciai föld alatti pincerendszerben, valamint egy híres angol kastélyban végzett vizsgálat során a kutatók azt találták, hogy azokon a helyeken, ahol a látogatók gyakrabban számoltak be paranormális élményekről, nagyobb volt az elektromágneses mezők ingadozása.
Mi a magyarázat?
Ez persze nem bizonyítja a szellemek létezését. A kutatók szerint sokkal valószínűbb, hogy bizonyos környezeti hatások befolyásolhatják az érzékelésünket. Az emberi agy ugyanis folyamatosan értelmezi a körülöttünk lévő világot, és ha kevés információ áll rendelkezésére, hajlamos kitölteni a hiányzó részeket.
Nem véletlen, hogy a legtöbb szellemtörténet sötét folyosókon, régi épületekben vagy félhomályos helyiségekben játszódik.
2. Az agyunk néha maga hozza létre a szellemeket
Vajon tényleg szellemet látunk, vagy az agyunk játszik velünk?
Az agyunkban található egy terület, amelyet temporoparietális átmenetnek neveznek. A bonyolult név arra a részre utal, amely segít abban, hogy érzékeljük saját testünk helyzetét, és megkülönböztessük magunkat a külvilágtól. Amikor ennek a területnek a működése valamilyen okból megzavarodik, különös dolgok történhetnek.
- Egyes kísérletekben a résztvevők arról számoltak be, hogy valaki áll mögöttük a szobában, noha teljesen egyedül voltak.
- Mások úgy érezték, mintha elhagyták volna a saját testüket, vagy egy árnyékalak figyelné őket.
Mi a magyarázat?
A pszichológusok szerint hasonló folyamat játszódhat le az alvási bénulás során is. Ez az az állapot, amikor valaki felébred, de a teste még nem tud mozogni. Az álom és az ébrenlét határa ilyenkor összemosódik, az agy pedig megpróbál értelmet adni a furcsa érzéseknek. A félelem hatására pedig olyan élmények születhetnek, amelyek teljesen valóságosnak tűnnek.
Nem véletlen, hogy a történelem során számos szellemlátásról, démonokról vagy természetfeletti lényekről szóló beszámolót ma már az alvási bénulással hoznak összefüggésbe.
3. A személyiségünk is befolyásolhatja, mit érzékelünk
Van még egy tényező, amelyről ritkábban esik szó: maga az ember. A pszichológusok régóta tudják, hogy bizonyos személyiségjegyek hajlamosabbá tehetnek minket a paranormális élményekre. Azok az emberek, akik nyitottabbak a szokatlan gondolatokra, élénkebb a fantáziájuk, vagy hajlamosabbak az intuitív gondolkodásra, gyakrabban számolnak be természetfelettinek tűnő tapasztalatokról.
A kutatások szerint a hit önmagában is erős hatással lehet az érzékelésünkre. Egy vizsgálatban a résztvevők egy régi, használaton kívüli színházban sétáltak végig. Az egyik csoportnak előre azt mondták, hogy az épületben paranormális jelenségeket észleltek. A másik csoport nem kapott ilyen információt.
Azok, akik úgy tudták, hogy a helyszín kísértetjárta (ahogy ezekről a helyekről is tartják, ahova csak igazán vakmerő turisták teszik be a lábukat), sokkal több furcsa érzésről és megmagyarázhatatlan élményről számoltak be. Akik viszont nem kaptak ilyen előzetes információt, szinte semmit nem tapasztaltak.
Nem is a szellemekről szól ez az egész?
A pszichológusok szerint a szellemlátás jelensége valójában azért olyan izgalmas, mert sokat elárul arról, hogyan működik az emberi elme. Az agyunk nem egyszerűen rögzíti a valóságot. Folyamatosan értelmezi, kiegészíti és újraalkotja azt. A várakozásaink, a félelmeink, a korábbi tapasztalataink és a hitrendszerünk mind hatással vannak arra, mit látunk és mit érzékelünk.
Ez persze nem jelenti azt, hogy minden paranormális élmény könnyen megmagyarázható. Azt viszont igen, hogy amikor valaki arról mesél, hogy látott egy árnyat a folyosó végén vagy furcsa jelenlétet érzett maga mellett, lehet, hogy nem a túlvilág működésébe kaptunk bepillantást, hanem az emberi agy egyik leglenyűgözőbb tulajdonságába.
Forrás: Vice, fotó: Unsplash
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
