A tanulmány nem egészen pontos az összefüggést illetően, de valószínű, hogy az általában is magasabb szenzoros érzékenységgel bíró gyerekek az ételekre és ízekre is érzékenyebben reagálnak. Szóval a dolgot nem mindig érdemes annyival elütni, hogy a gyerekek ilyenek, és majd úgyis megszereti, hiszen ez a jelenség akár későbbi mentális problémákat is előrevetíthet. A kutatás kimutatta, hogy a válogatós felnőttek között magasabb a mentális betegségekkel küzdők száma. Sőt, elsőre bármennyire különösnek is tűnjön, a felmérések tanulsága szerint sokkal több felnőtt kényeskedik az étellel, mint gyerek. Ha belegondolunk, ez logikus: egy gyerek hisztizhet ugyan, de valójában nincs kontrollja afelett, mi kerül a tányérjára, míg egy felnőttnek már hatalmában áll összeállítania napi menüjét.
(Fotó: Profimedia – Red Dot)
Tyúk vagy a tojás?
Nehéz megállapítani, hogy a válogatás és a depresszió között mi az ok-okozati viszony. Elképzelhető, hogy a válogatás következtében kialakuló asztal melletti konfliktusok miatt borul fel a családi béke, de az is, hogy az alapvetően is szorongó gyerekek egyszerűen feszültebbek az étkezések során is. Az evés amúgy is képes szorongást kiváltani az arra hajlamosakból, ugyanis bizonyos furcsa állagú vagy ízű ételektől ösztönösen irtózik a szervezet – ez az ősösztön dolgozik azért, hogy elkerüljük a mérgezést okozó falatokat. Ezért nem szívesen veszünk például a szánkba zselés vagy ragacsos, sűrű állagú ételeket.
Ha az okok nem is világosak, annyi biztos, hogy a válogatós gyereket nem szabad félvállról venni, hiszen ez a viselkedés akár későbbi problémákra is figyelmeztethet. De nem jó, ha megbüntetjük, megvesztegetjük vagy megfenyegetjük őket, inkább próbáljunk meg közösen főzni, és türelemmel megszerettetni velük a kevésbé kívánatos falatokat.
