Kimerevített szerelem – a jó esküvői fotó titka

2015. szeptember 28.
Az esküvő a boldogság megismételhetetlen pillanata, nem csoda, ha mindenki számára fontos, hogy ezt a lehető legtökéletesebb módon őrizzük meg az örökkévalóságnak. Egy profi fotós, Zácsfalvi Gyula ad tippeket a csodás esküvői fotókhoz!

Egy esküvő megismételhetetlen, épp ezért ilyenkor a fotós számára is fontos, hogy tökéletesen megragadja a pillanatot. Sokszor mégsem a tökéletesen beállított fotók jelentik a tökéletes emléket, hanem a spontánabb, lazább hangulatú fotók: „Vannak olyan képek illetve pillanatok az esküvőn, amit a párok többnyire elvárnak hogy meg legyenek örökítve, ugyanakkor úgy gondolom, hogy a későbbiekben nem ezeket a képeket fogják többször visszanézni hanem a nap folyamán elkapott, ellesett momentumokat ahogy önfeledten élvezik a napot a családdal és barátaikkal.” – magyarázza Zácsfalvi Gyula, esküvői fotós.

Az nyilvánvaló, hogy a házasulandó pár hosszú heteken, esetleg hónapokon keresztül készül a nagy napra, de az esküvői fotósnak is képben kell lennie a részletekkel. „Jól fel kell készülni minden esküvőre: helyszínismeret, időrend, ki kicsoda, és persze technikailag is ott kell lenni. Én például – ahogyan a legtöbb profi esküvő fotográfus is – 2 géppel dolgozom, mindkettőben 2 memória kártya van, ami ugyanazt veszi fel – biztos, ami biztos.”

Hogyan készüljünk?

Persze mindenki számára az a legfontosabb, hogy jól mutassanak az esküvői fotókon. Ehhez nem elég a tökéletes smink és a csodás frizura, oldott légkör és jó fények is kellenek: „Minél kevesebben megyünk, annál jobb – tehát a pár és én, legjobb esetben. Így sokkal jobban meg tud nyílni a pár és önmagukat tudják adni. De azt is lényeges tudni, hogy a legjobb időpont a portrék készítésére az a naplemente körüli idő. Még akkor is ha a nap épp nem látszik, a fény minősége, színe és hangulata egészen más, mint kora délután. A legtöbbször azonban ez nehezen megoldható, így azt szoktam csinálni, hogy vacsora közben kiszöktetem a párokat 20 percre néhány esti portréra.” – mesélte a fotós.

Gyula szerint az is gyakori probléma, hogy a párok panaszkodnak rossz fényképarcukra, illetve arra, hogy nem tudnak jól pózolni. „A pózolás szót jobb elfelejteni, én inkább finoman irányítani szoktam a párokat, kisebb instrukciókkal ellátni őket, és közben fotózok. A saját személyiségüket szeretem kihozni belőlük, ehhez pedig az kell, hogy bízzanak bennem.” Fontos, hogy a párok ne izguljanak, ne törődjenek vele, hogy kattog a gép, csak élvezzék a pillanatot. Gyula is mindig arra törekszik, hogy fotózás közben is „észrevétlen” maradjon, és hagyja, hogy a párok önfeledten ünnepeljék boldogságukat. Egy esküvő persze mindig a szerelem diadaláról szól, ebben pedig fotósként is jó részesülni.

Egy esküvői fotósnak pedig egy idő után igazán jó szeme lesz a bimbózó szerelmekhez is. „Még 2010-ben történt, hogy az egyik esküvőn a menyasszony nővére és a vőlegény bátyja, – a két tanú egyébként – összejöttek. Ezt a már feleség mesélte, amikor a képeket adtam át neki, én meg mosolyogva mondtam, hogy sejtettem a dolgot, mivel általában az egész esküvőn nindzsaként figyelek. Láttam hogy többet táncolnak egymással mint az megszokott…Rá egy évre már az ő esküvőjüket fotóztam.”

(Fotók: Zácsfalvi Gyula)