Amit a HPV-ről tudni érdemes

2016. május 13. |
Central Médiacsoport Zrt.

A HPV-ről két dolog biztosan rögtön mindenkinek eszébe jut: az egyik, hogy összefüggésbe hozzák a nőgyógyászati rák kialakulásával, a másik pedig, hogy a kislányokat a legjobb még időben beoltatni. De mi a helyzet azokkal a fiatal nőkkel, akik leginkább ki vannak téve a fertőzés veszélyének?

Ha tartós kapcsolatban élünk, valószínűleg nem sok energiát fordítunk arra, hogy tájékozódjunk a HPV-ről, hacsak nem voltunk olyan előrelátóak, hogy már sok évvel ezelőtt intézkedtünk az oltásról. Aki hosszú távú – és monogám – kapcsolatban él, kevésbé van kitéve a fertőzésnek, bár akkor sem kizárt, hogy a pár mindkét tagja fertőzött, hiszen a vírust már korábban elkaphatták, és a fertőzöttség sokszor semmilyen tünettel nem jár.

A Humán Papillóma Vírus (HPV) az egyik legelterjedtebb szexuális úton terjedő vírus, ötből négy ember megfertőződik vele életében legalább egyszer. Az esetek többségében a szervezet legyőzi a vírust, ugyanakkor vannak nagyon veszélyes típusai is, amelyeket összefüggésbe hoznak a rák kialakulásával. A vírusnak több mint 130 típusát azonosították – számokkal jelölik –, és három csoportba sorolják őket: a magas rizikójú, az átmeneti és az alacsony rizikójú. Az alacsony kockázatú típusok szemölcsöket okoznak, a magas kockázatúaknak szerepük van a daganatos betegségek kialakulásában. A legveszélyesebb típus a 16-os és a 18-as számú, ezek mutathatók ki legnagyobb százalékban a HPV okozta rákos megbetegedéseknél. A vírusfertőzés egyébként spontán el is múlhat, de ez nem jelenti azt, hogy ha egyszer legyőzte a szervezetünk az adott vírust, akkor azzal már többet nem fertőződhetünk meg.

Új partner a láthatáron

A fertőzésnek fokozottan ki vannak téve azok a nők, akik nem oltatták be magukat, korábbi tartós kapcsolatuk befejeződött és új partnerrel/partnerekkel ismerkednek meg. Nekik mindenféleképpen javasolja az oltás beadatását dr. Tisza Tímea, a Belvárosi Orvosi Centrum bőr- és nemigyógyász szakorvosa. „A négy- és kilenckomponensű oltás kilencéves kortól felső korhatár nélkül adható, és bár nyilvánvalóan a szexuális élet elkezdése előtt van a legnagyobb haszna, bármely életkorban megvédi az illetőt a fertőzéstől, a nemi szemölcsök és a különféle daganatok kialakulásától – mondja. – Nemigyógyászként nap mint nap találkozom a nemi szervi szemölcsök bosszantó és sokszor elkeserítő problémájával, ezért feltétlenül olyan oltást javasolok, amely ezek ellen is véd, vagyis a négy vagy kilenckomponensűt. Ami a rákos betegségek elleni védelmet illeti, utóbbi oltás a leggyakoribb két rákkeltő víruson túlmenően még hét, viszonylag gyakori típussal szemben is védelmet ad.”

Meg lehet előzni?

De mit lehetünk addig, ameddig nem vagyunk beoltva, vagy ameddig az oltás nem fejti ki a hatását (körülbelül fél év telik el az első oltás és a védettség kialakulása között)? Az óvszer használata elengedhetetlen, legyen szó hüvelyi, orális vagy anális szexről – mondja a doktornő. A HPV esetében sajnos még az óvszer sem jelent 100 százalékos védelmet, mert ez a vírus abból a szempontból speciális, hogy nemcsak a nemi szervek fertőződhetnek meg, hanem azok környéke is, vagyis a nemi szervek környékének érintkezése is átadhatja a vírust. Ugyanakkor az óvszernél jobb megoldás jelenleg nem létezik, tehát ez az egyedüli mód, ahogyan védekezhetünk.

A nemigyógyász még egy fontos problémára felhívta a figyelmet, amellyel gyakran találkozik a munkája során: ez az intim terület szőrtelenítése. „A már HPV-fertőzött emberek a borotválással, gyantázással szórják szét magukon a fertőzést, illetve a nem szexuális úton történő fertőződés egyik jellegzetes módja, amikor frissen borotváltan megy valaki fürdőbe, jacuzziba, és az apró hámsérüléseken át a vírus bejut a bőrbe.”

A férfiaknál kimutatható?

Ha az interneten utánanézünk, ellentmondásos információkat találunk arról, hogy a férfiak fertőzöttsége kimutatható-e, sok fórumon olvasni, hogy a férfiak tesztje nem megbízható. Valójában azonban létezik a férfiak számára is HPV DNS-teszt, amely kimutatja a vírus jelenlétét, mondja dr. Tisza Tímea. Szerinte az lehet az ellentmondás hátterében, hogy az illetékes amerikai egészségügyi hatóság, a CDC állásfoglalása szerint felesleges a férfiakat tesztelni, hiszen semmilyen terápiás következménnyel nem jár a pozitív lelet. „Én és sok más hazai nemigyógyász ezzel nem értünk egyet, mert úgy látjuk, hogy a pozitív lelet alapján az illető olyan információhoz jut, amely motiválja a hatékony védekezésre a pár mindkét tagját.”

Ha pozitív a lelet

Aki HPV-fertőzött, de a rákszűrés nem mutat kóros eltérést, annál általában fél éven belül javasolják a szűrés ismétlését. Szerencsére a fertőzöttek közül csak minden ezredik nőnél jelentkezik probléma, a többieknél két éven belül spontán elmúlik a fertőzés. Ha megfertőződtünk, nagyon fontos az immunrendszer erősítése, és a dohányzás elhagyása, így jobbak az esélyek a vírus legyőzésére.

„Arra is van már lehetőség, hogy ha valaki HPV-fertőzött, de még semmiféle citológiai eltérést nem látunk, megnézzük, hogy a HPV beépült-e a sejtjei genetikai állományába. Ez a CINTEC vizsgálat, amely bizonyos esetekben nagy segítség annak eldöntésére, hogy mennyire lehet egy folyamat előrehaladott, mennyire sürgős és szükséges beavatkozni” – mondja a doktornő, aki azt is hozzáteszi, hogy a sejtkenet alapú méhnyakrák szűrés találati pontossága csak 70 százalékos, ezért ha rákszűrésre megyünk, érdemes HPV-szűrést is kérni. Ha viszont valaki HPV-negatív, akkor megnyugodhat, az ő esetükben a következő években nem várható, hogy kóros elváltozás alakulna ki. Több külföldi országban nekik elég csak 3–5 évente járniuk szűrésre. Természetesen csak abban az esetben, ha ez idő alatt monogám kapcsolatban élnek.

Fotók: Profimédia – Red Dot

Szólj hozzá te is!

Kapcsolódó cikkek

Még több Életmód