„Amikor ellátogatunk egy spirituális tanfolyamra vagy akár egy szép jógastúdióba, elámulunk a hely atmoszféráján. Rögtön feltámad bennünk a vágy, hogy hazavigyük ezt a harmóniát, és az otthoni gyakorlás is szép környezetben történjen. Mielőtt azonban átépítenénk családtagjaink nem kis bosszúságára a nappalit, hadd osszak meg néhány tapasztalatot közel húsz év gyakorlással a hátam mögött” – kezdi Virág.
Ha kedvet kaptunk a meditáció, jóga, szellemi gyakorlás itthoni végzéséhez, először is legyünk türelmesek. Bőven elegendő, ha összehajtogatunk egy plédet a fenekünk alá, és meggyújtunk egy mécsest az éjjeliszekrényen. Zenét letölthetünk az internetről, virágot rakhatunk a kedvenc vázánkba, és már kész is a rögtönzött spirituális helyszín. Eleinte csak próbáljunk meg rájönni, milyen fajta gyakorlást szeretnénk egyáltalán végezni rendszeresen: mozgást, amely helyet igényel vagy éppen csendes üldögélést, amelyhez hely ugyan nem nagyon szükséges, ám nyugalom annál inkább. Amikor már biztosan tudjuk, mit is akarunk gyakorolni, csakis akkor alakítsuk hozzá az otthonunkat.
Egy meditációs hely lehet a lakásban bárhol, és természetesen minden lehetőségért érdemes hálát éreznünk, ám van néhány szempont, amely segíthet helyes kialakításában.
• Érdemes olyan sarkot vagy szobát választani, ahol a lehető legkisebb az átjárás. Semmiképpen ne üljünk ajtóban vagy folyosón, mert nem tudjuk lecsendesíteni az elmét az állandó mozgástól.
• Hosszú távon a következő eszközökkel érdemes segíteni gyakorlásunkat: fontos egy jó minőségű ülőpárna, amelyre ülve egyenesen tartjuk gerincünket, és amely jól tart. Ezt magunk is elkészíthetjük. Én sok év tapasztalata után mindig az anyaggal kitömött párnát választom, mert a tömése tartós, tömör, nem csúszik el. Érdemes magunk elé tenni egy kis asztalkát, esetleg polcot, amelyre felépítjük az oltárt. Hasznos egy kendő vagy sál, amit a derekunkra köthetünk, hogy ki ne hűljünk, valamint egy zene lejátszó, ha szeretünk spirituális zenét hallgatni.
• Az oltár a jógik hagyományában a belső szándék külső szimbóluma. Ha tiszta, rendezett, rólunk szóló és szép, a gyakorlás is örömtelibb lesz. Egy kis oltárt már néhány apróságból összeállíthatunk: legyen egy szép kép, amely inspirál. (Én mindig Buddhát vagy egy női Buddhát használtam, számomra ez volt a leginspirálóbb, de bármilyen mélyre mutató, tartalmas szimbólum megteszi.) Az oltár alá tegyünk kendőt, hogy otthonossá tegye. Mindig legyen rajta égő mécses vagy gyertya, amely a belső fényt szimbolizálja, valamint friss, virágzó növény, amely a szépséget és örömöt ébreszti fel a szívünkben. Abban a hagyományban, ahonnan jövök, mindig égetünk füstölőt, hogy megtisztítsa az elmét a zavaró gondolatoktól, de mostanában illóolajokat is használok, párologtatva.
• Ha vannak kicsi gyerekeink, nekik is készítsünk kuckót a meditációs térben, hogy örömmel beülhessenek mellénk. Semmiképpen se zárjuk le a helyet mások elől, ám érdemes kedvesen jelezni, hogy itt meditálni szoktunk, ezért vigyázunk rá és tisztán tartjuk.
• A meditációs helyet és oltárt minden héten tisztítsuk meg, cseréljünk virágot, ha kell, és szellőztessünk ki minden meditáció előtt. Jó, ha meghajolunk, amikor ide belépünk. A meghajlás alázatra tanít és megtiszteli a gyakorlást.
Nem nagy ördöngösség tehát egy egyszerű meditációs tér létrehozása otthon; sokkal nagyobb kihívás, hogy rendszeresen és őszintén gyakoroljunk. Bár szeretünk készen venni és kapni dolgokat, a tudati félreértések fátylait sok önmagunkra figyelő, csendes jelenlét tudja csak eloszlatni. A meditáció edzi a tudatot, edzi a szívet, szeretetre és alázatra tanít. Érdemes hát helyet adni életünkben és otthonunkban a szellemi gyakorlatoknak, hogy belső ragyogásunk felébredhessen.
Városi Jógi
Virág és Magunam két magyar, modern, Budapesten, családban élő, nem kettős szemléletű megvilágosodás tanító. Rengeteg tapasztalatuk van a családban gyakorlásról, a hétköznapok és a szellemi gyakorlatok egyensúlyáról. Virág és Magunam alkotta meg a Városi Jógit. A Városi Jógi létmódban közérthető, vallástól és dogmáktól mentes gyakorlataik és szemléletük találkozik a régen élt jógik nemes hagyományával. Azért hívták életre ezt a létmódot, hogy minden önmagára kíváncsi ember felvállalhassa és megélhesse saját szabad természetét itt és most. Bármilyen élethelyzetben. A városi jógik azok, akik az igazságot, a megvilágosodást, a szabadságot önmagukban kutatják, akik fontos belső kérdésekre keresik a választ. Nem a lemondást, az elvonultságot, vagy a dogmákat választják. Sokkal inkább a hétköznapok nyüzsgésében élik meg szellemi útkeresésüket.
Virág és Magunam úgy tanítanak, hogy útmutatásaik mindig a megvilágosodásra mutatnak, de közben nem kritizálják, hanem gyakorlásra használják a mai nyugati életmódot. Azt vallják, hogy minden pillanat alkalmas a megszabadulásra, és a legfontosabb észrevenni az „itt és most”-ban rejlő lehetőséget. Együtt és külön is dolgoznak, olyan módszereket dolgoztak ki, mint a Női Bölcsesség átadás, vagy a Dradag: a félelem nélküli férfi útja. De nevükhöz kötődik még a városi elvonulás, a szakrális főzés és életmandala tanítások is.
