Rettentően hálás dolog egy kutyát megajándékozni, ugyanis nemcsak mindennek örülnek, de mindennek nagyon örülnek. Különben talán nincs is senki, aki jobban megérdemelné az ajándékot, mint az egész évben hűséges, mindig jó fej, a szőrös testükben kozmikus mennyiségű szeretetet raktározó kutyák.
Mivel az állatok többnyire inkább a pillanatnyi örömöknek, mint a materiális javaknak élnek, valami ehető tökéletes ajándék lehet a kutyádnak. És maradjunk abban a kényelmes illúzióban, hogy a házi készítésűbe még a szeretetünket is bele tudjuk gyúrni, amit ő is jobban értékeli majd, mint a bolti kolbászkarikákat. Szerencsére rengeteg kutyakeksz-, kutyasütemény-, kutyatorta- és kutyafagyi recept van már a neten, bár ugyanez a dolog hátülütője is, hiszen így egy csomó összetevő megbízhatóságát kell ellenőriznünk – ezzel máris elérkeztünk a házi kutyakeksz-sütés egyik sarkallatos pontjához. Sajnos nincs teljes konszenzus azt illetően, mit ehetnek és mit nem ehetnek a kutyák: vannak egyértelműen tiltólistás ételek (mint a csoki vagy a szőlő), de innentől már kicsit ingoványosabb a talaj, ráadásul azt is figyelembe kell vennünk, ha kutyánk speciális étrendet követ, mondjuk kevesebb fehérjére vagy rostra van szüksége.
Mi a szerkesztőségben úgy próbáltuk összeállítani a receptet, hogy a legkisebb közös többszörösöket kerestük az összetevőkből, vagyis azokat, amiket a legtöbb (hiteles) forrás megbízhatónak tart. Ilyen például a banán, az édesburgonya és a mogyoróvaj, (szigorúan cukormentes, bio, vegán verzióban, sőt, ideálisan ez is házi!) szóval mi is ezekből rajtuk össze saját receptünket. Ez nagyjából így nézett ki:
Hozzávalók
(kábé 25-30 db csont formájú kekszhez)
- 1 érett banán
- 1 közepes édeskrumpli
- 3 ek mogyoróvaj (tényleg legyen cukormentes)
- 1 csésze teljes kiőrlésű liszt
Egyébként a liszt is elég vitás pont a kutyadietetikában, de a két tesztalanynak, Rubynak és Lujzának nincs semmilyen érzékenysége és a legtöbb külföldi forrás egyébként is jóváhagyja a teljes kiőrlésű lisztet. Különben igyekeztünk keveset használni belőle.
Az elkészítéshez a banánt villával összetörtük, majd hozzáadtuk a puhára főzött és összetört (kihűlt) édesburgonyát és a mogyoróvajat, és sűrű masszát kevertünk belőle. Ehhez szitáltuk a lisztet, amíg lágy, formázható tésztát kaptunk. Kézzel, óvatosan nyújtottuk a tésztát egy kicsit vastagabbra, aztán csont és tacskó alakú kiszúrókkal adtunk formát neki. Légkeveréses sütőben 180 fokon körülbelül 15 percig sültek a kekszek.
Ezután jön a legeslegjobb pont, amikor fel lehet ajánlani a kutyáknak az első házi készítésű falatot! Ruby és Lujza pont azzal a vallásos áhítattal figyelte a megsült kekszeket, mint ami az áldozatos munkát megilleti, és nyilván lelkesen meg is ették őket, bár ez önmagában még nem mond el sokat egy ételről. Az már inkább, hogy az ember által is nyugodtan fogyasztható keksz teljesen rendben van, nem a legjobb, amit életedben ettél, de el tudok képzelni olyan élethelyzetet, amikor gondolkodás nélkül utána nyúlnék.
Szerintünk kutyakekszet sütni azért nagyon jó, mert szuper közös program lehet a gazdiknak, közben pedig a kutyák is nagyon jól elvannak, (a mieink például folyamatosan kergetőztek, labdáztak, közösen vegzáltak egy plüsslovat) és tényleg jó érzés egy kicsit meghálálni a nekik, hogy ennyire jó fejek. Pláne, hogy Ruby és Lujza hajlandó volt felvenni a karácsonyi kutyaruhákat és türelmesen pózolni a fotókhoz. Nyilván a világon nincs annyi kutyakeksz, amivel kifejezhetnénk, mennyire szeretjük őket, de azért kezdetnek ez sem volt rossz.
