A leggyakoribb módszer az első szilárd ételek bevezetésére egy kisbaba étrendjébe a különböző gyümölcsök, zöldségek, főzelékek pépesítése. Ám egyre népszerűbb az úgynevezett BLV-módszer (baby-led weaning), mikor a babáknak szilárd ételeket adnak apró falatkákban, például répacsíkokat, brokkolirózsát vagy más egész darabkákat, melyeket meg tudnak fogni az apró kezeikkel és egyedül tudnak enni. Persze általában nem ragaszkodnak egyik vagy másik hozzátáplálási módszerhez a szülők, az adott szituáció, a gyermek fejlődése folyamtos alkalmazkodást és változást követel az étkezésben is. Egy friss tanulmány viszont összehasonlította, hogy melyik iskola milyen hatással van a babák étkezési szokásaira és ételhez fűződő viszonyára.
Jobb a darabos?
A kutatásban a tipegők négy különböző csoportját vizsgálták. Az elsőbe azok tartoztak, akiknek a szüleik mind a darabos, mind a pépes ételeket vegyesen vezették be az étrendjükbe, szituációtól függően. A másodikba tartozók csak darabos ételekkel ismerkedhettek, a harmadik csoportban azok voltak, akik főleg darabosan kapták az ételeket, de néha kanállal is etették őket, míg a negyedik csoportba tartozók csak pépes ételeket kaptak. A vizsgálatban pedig nem találtak nagyobb eltérést az egyes csoportok között abban, hogy a gyerekek mennyire élvezték az étkezéseket vagy éppen mennyire válogattak. Magyarul nincs hatással a hozzátáplálás módja arra, hogy nagyobb korában mennyire lesz válogatós egy gyermek.
Mitől függ a válogatósság?
Hogy ne kelljen tanácstalanul állniuk a szülőknek, Sophia Komninou, a Swansea Egyetem csecsemő- és gyermekorvos professzora, a kutatás vezetője elmagyarázta, hogy a válogatósságban annak van inkább szerepe, hogy az ételt mennyire használják jutalmazásra vagy motivációra, illetve hogy mekkora teret adtak a szülők gyermekeiknek arra, hogy eldönthessék, mikor és mennyit szeretnének enni. Azt figyelték meg, hogy ahol ügyeltek erre, és hagyták, hogy a gyerek meghozza az ételekkel kapcsolatos döntéseket, tovább szoptatták a kicsiket, hat hónapos kor előtt nem kezdték el a hozzátáplálást, és utána is inkább közös családi étkezések voltak, nem külön etették a gyerekeket, ott sokkal kevésbé válogattak a kicsik.
A jóevő és ínyenc gyerekekhez a kulcs tehát nem a hozzátáplálás metódusa, inkább a család étkezési szokásai azok, melyek meghatározzák a gyerekek ételekhez fűződő viszonyát.
Fotó: Unsplash
