Ahogy jön a nyár és a meleg, illetve elkezdünk gyümölcsöt tárolni a konyhapulton, megjelennek a semmiből a felettük köröző apró kis muslicák. Minél érettebb és erjedtebb egy gyümölcs, annál többen jönnek. És kiirthatatlanok, hiába minden erőfeszítésünk. De honnan érkeznek, ha nem úgy teleportálnak otthonunkba, és miért olyan nehéz megszabadulni tőlük?
Miniantennával érzik a gyümölcsillatot
A tudományos nevén Drosophila melanogasternek nevezett muslica a feje tetején egy aprócska antennával rendelkezik. Ezzel kilométerekről megérzi a gyümölcs illatát, pontosabban az erjedő gyümölcsben keletkező acetonsavét, és ha egyszer beazonosította, honnan érkezik a számára oly vonzó szag, szinte lehetetlen megakadályozni, hogy bejusson az otthonunkba. Mivel csupán akkora, mint egy szezámmag, így bármilyen résen, hasadékon és lyukon átjut. Ám nem csak a gyümölcsillat vonzó számára. A gyümölcs erjedését okozó gombák és mikroorganizmusok is kedvenc táplálékaik közé tartoznak. És ha bejutottak a gyümölcshöz, akkor kezdődik az igazi kaland.
Miért tömegével járnak?
A muslica életciklusa rendkívül gyors. A nőstény rovar naponta több, mint 100 petét rak le, melyek kevesebb, mint 24 óra alatt kikelnek, és lárvává fejlődnek. A lárvák a gyümölcs bőre alatt kelnek ki, a rothadást okozó mikrobákkal táplálkoznak egy-két napig, miután már kifejlett rovarként kezdenek körözni maguk is a konyhánkban. Tizenegy-tizenkét nap után pedig már ők maguk is újabb petéket raknak. Ezért képesek kevesebb, mint két hét alatt teljesen elborítani a gyümölcsöstál és a szemetes környékét.
Mit tehetünk ellenük?
Egyesével lehetetlen lecsapdosni őket, ez világos. Már csak azért sem, mert a muslicák a menekülés szakértői. 270 fokos látásukkal bármilyen szögből is közelítünk, észlelik, és a másodperc törtrésze alatt képesek irányt változtatni. Erre akkor is képesek, ha éppen nem repülnek, hanem az asztalon vagy a falon pihennek. Ilyenkor is képes a lábaival irányítani a felrepülés szögét, így elkerülni a tenyerünket. Ráadásul nagyon gyorsak, ahogy tapasztalhattuk, egy másodperc alatt kétszázszor képesek verdesni a szárnyukkal. Nem is várná az ember, hogy a házi légynél jelentősen kisebb aggyal ilyen képességei legyenek egy apró rovarnak.
A lecsapásnál hatásosabb lehet, ha csapdát készítünk a muslicáknak. Töltsünk meg egy flakont almaecettel, keverjünk el benne némi barnacukrot, majd a pereméhez helyezzünk el körbe ragasztószalagot, hogy ne tudjanak kimászni az üvegből. Látni fogjuk, hogy ahhoz elég ügyesek a muslicák, hogy bejussanak az almaecethez, ám az aprócska agyuk arra mégsem elég, hogy a kiutat megtalálják.
Ám ne legyenek illúzióink. Attól, hogy az utolsó muslicát is csapdába ejtettük, legközelebb visszatérnek, amint újra gyümölcsöt szimatolnak az asztalon.
Forrás: Insider
Fotó: Unsplash
