„Európában a lakóingatlanok ára 2015 óta folyamatosan emelkedik, az egyetlen kivétel ez alól Olaszország, ahol a 2008-as pénzügyi válság óta folyamatosan csökkennek az árak. Az emelkedés mértéke Európában átlagosan évi 5 százalék körül mozgott. Jelentősen kilóg a sorból Magyarország, ahol 2015 és 2018 között közel 35 százalékos volt a drágulás, ami a vizsgált országok között a legmagasabb ütem. 2018-ban összesen négy országban, Magyarországon, Csehországban, Lettországban és Portugáliában nőttek az árak az európai átlag több mint kétszeresével” – emelte ki Kohári Gábor, MRICS, a Deloitte Magyarország ingatlantanácsadási üzletágának vezető menedzsere.
A Deloitte Property Index alapján, 16 európai ország lakásárait vizsgálva, a legdrágább ország Norvégia, ahol négyzetméterenként átlagosan 4.043 euróba kerül egy otthon. Franciaország a második 4.016 eurós négyzetméterárral, míg az Egyesült Királyság lett idén a harmadik (3.753 euró/négyzetméter). A legolcsóbb továbbra is Portugália, ahol négyzetméterenként 1.088 eurót kérnek a vevőktől. Magyarországon a lakások négyzetméterára a tanulmány szerint átlagosan 1.323 euró volt 2018-ban. Az éven belüli 13,7 százalékos hazai áremelkedésnél csak a 16,8 százalékos cseh lakásárak növekedése volt magasabb Európában.
Párizs volt a legdrágább európai város, ahol négyzetméterenként átlagosan 12.910 euróért lehetett lakást venni. A listán második London, ahol átlagosan 11.185 eurót, a harmadik helyezett Münchenben pedig 8.800 eurót kértek négyzetméterenként a lakóingatlanokért. Budapesten tavaly 1.853 euró volt átlagosan egy négyzetméter lakás ára.
„2018-ban egyébként a 46 város közül a legnagyobb drágulást Ostravában (30,3 százalék) és Barcelonában (29,7 százalék) mértek. A fővárosok közül Prága drágult a legnagyobb mértékben: több mint 22 százalékkal. Budapesten 12,8 százalékos áremelkedést mértek, ami a cseh, a francia és portugál főváros után a negyedik legmagasabb emelkedés volt Európában” – értékelte Kohári Gábor.
Annak megállapításához, hogy a fenti árak milyen mértékben terhelik az adott ország állampolgárait, a Deloitte Property Index a 16 európai országnál az átlagos éves bruttó fizetést vette alapul és azt vizsgálta, hogy az adott országban hány évet kell dolgozni egy 70 négyzetméteres új lakás megvásárlásáért. A lakhatás költségei Portugáliában a legalacsonyabbak, hiszen itt csak 3,8 évre van szükség egy 70 négyzetméteres új lakás megszerzéséhez. A legtöbbet, 11,2 évet, a cseheknek kell dolgozniuk a lakásukért. Magyarországon 7,1 évig kell az éves bruttó átlagkeresetet félretenni egy új 70 négyzetméteres lakás megvételéhez.
A legtöbbet, négyzetméterenként 27,8 eurót Párizs belvárosában kell kifizetni egy bérelt ingatlanért. 10,5 euró átlagos bérleti díjával Budapest 46 európai város közül a 17. legolcsóbb volt.
A lakásfejlesztések felfutásával Magyarország az új építési engedélyek tekintetében az ezer lakosra jutó 3.8-as mutatóval 2018-ra az európai középmezőnybe került, ugyanakkor a használatbavételi engedélyek tekintetében Magyarország az európai mezőny utolsó harmadából jelenleg még nem tudott előrébb lépni. A régióban elfoglalt pozícióink is hasonlóan alakult tavaly, míg Lengyelországban az ezer főre jutó lakásépítési engedélyek száma 5.8 volt, ami több mint másfélszerese a magyar mutatónak, addig a Csehország 3.1-es mutatója ha minimálisan is, de elmaradt a magyar adattól.
„A lakás célú jelzáloghiteleknek a szabadon felhasználható jövedelemhez mért aránya hazánkban 20 százalék, ami a legalacsonyabb egész Európában. Ebből a szempontból még a dinamikus árnövekedés ellenére sem tekinthettük 2018-ban túlfűtöttnek a hazai lakóingatlanpiacot. Ezzel szemben két nyugat-európai országban, Hollandiában és Dániában a jelzáloghitelek volumene az éves szabadon felhasználható jövedelmek összegét is jelentősen meghaladják (193 százalék, illetve 173 százalék). A lakásárak túlzott emelkedése már több európai országban kockázatot jelent, mivel az utóbbi évek tartós emelkedésével már meghaladják a makrogazdasági környezet alapján elfogadható szintet” – tette hozzá Kohári Gábor.
A Deloitte Property Index tanulmányról részletesen itt lehet olvasni.
