Dan Buettner újságíró nevezte el Kék Zónának a világnak azokat a tájait, ahol a legidősebb emberek élnek, ráadásul egészségben és boldogságban érik el a matuzsálemi kort. Öt ilyen területet figyelt meg Földünkön, melyek rendelkeznek hasonló szokásokkal.
Az öt Kék Zóna a kaliforniai Loma Linda, a görögországi Ikaria, a japán Okinawa, Szardínia szigete és a Costa Rica-i Nicoya. Az egyik legfontosabb és legszembetűnőbb dolog, hogy ezeken a helyeken nagyon kevés húst esznek az emberek. Az étrendjük leginkább növényi alapú, babból, csonthéjasokból és keresztes virágú zöldségfélékből áll. Bár az étrend jelenti a felét azoknak a hatásoknak, melyek a hosszú élethez hozzájárulnak, csak egy azok közül a szokások közül, mellyel egészségesebben és tovább élhetünk.
Rendszeres, legalább 20 perces testmozgás
A testmozgás nem az edzőterembe járást jelenti a világ ezen pontjain. A Kék Zónákban az emberek nem feltétlenül szórakozásból vagy kikapcsolódásból sportolnak, az életük része és szükségszerűség, hogy rövidebb időtartamban, ám naponta többször is mozognak. Sétálnak, kertészkednek és a két kezükkel oldanak meg olyan dolgokat, amit máshol gépekkel teszünk. Például tésztát gyúrnak. Gondoljunk arra, mennyire ellustulunk azzal, ha télen nem gyalogolunk, vagy a hólapátolást géppel oldjuk meg. De az ültetés, gyomlálás vagy nyáron az öntözés, a víz vödörrel hordása is mennyivel több mozgást jelent, mint bekapcsolni az öntözőt.
Már azzal sokat tehetünk például az egészségünkért és a hosszabb életért, ha a lépcsőt használjuk lift helyett, vagy ha nem szállunk buszra, mikor csak két megállót kellene gyalogolnunk. A kanadai British Columbia Egyetem kutatásai is azt mutatják, hogy a kis energiabefektetést igénylő, ám naponta többször is előforduló tevékenységek jelentősen javítják az általános állóképességet.
Legyen célja az életünknek
A japánok ikigainak nevezik, Costa Ricában plan de vida a neve, ám ugyanazt jelenti: életcél. Ha van olyan dolog, amiért élhetünk, akkor lesz értelme felkelnünk reggel, értelmet nyernek a napjaink, az éveink. A Londoni Egyetem kutatóinak tanulmánya is ezt támasztja alá. Az eredményeik szerint azok körében, akiknek van, ami értelmet adjon az életének, ritkább a sztrók és a szívritmuszavar kialakulása. Ebben nagy valószínűséggel az is szerepet játszik, hogy az ilyen emberek nagyobb figyelmet fordítanak a prevencióra, az egészséges életmódra is.
Segítő barátok
Japánul külön neve van azoknak a barátoknak, akik átsegítenek az élet nehézségein: moai. Nemcsak Japánban, de például a kaliforniai Loma Lindában élő hetednapi adventista közösségben is gyakori szokás, hogy a szülők már gyerekkorban ötös csoportokba terelik gyermekeiket, hogy életre szóló barátság szövődjön közöttük, és támogassák egymást a nehezebb élethelyzetekben.
Az egészséges választás a könnyebb út
Genetikailag arra vagyunk programozva, hogy sóvárgunk a cukor, a zsír, a só és a szénhidrát után. A modern, nyugati világban ehhez a sóvárgáshoz igazítjuk a környezetünket, karnyújtásnyira van tőlünk minden, amivel kielégíthetjük az éhségünket. Szerencsére már vannak olyan törekvések, hogy tudatosan úgy alakítsuk ki a környező üzleteket és éttermeket, hogy az egészséges választás legyen a könnyebben elérhető. A gyorséttermek helyett gyümölcsöt és zöldséget árusító helyek legyenek a frekventált helyeken, a dohányzás pedig szinte mindenhol tilos.
Az otthonunkban magunknak is kialakíthatjuk a saját Kék Zónánkat, úgy, hogy az édességek, sütemények helyett egészséges alternatíva legyen a rágcsálnivaló. Így mindegy, hogy harmincas, negyvenes, ötvenes vagy hatvanas éveinkben járunk, több energiánk lesz. Ami biztos jele annak, a testünk meghazudtolja azt az életkort, ami az anyakönyvi kivonatunkban szerepel.
Forrás: Insider
Fotó: Unsplash
