„Nagykorában majd hálás lesz érte” – mondja sok szülő, majd a legjobb szándéktól vezérelve beíratja gyermekét a sokadik különórára, edzésre is. Ami természetesen nem baj, sőt. „Az iskolán kívüli elfoglaltságoknak van közösségformáló erejük, alkalmasak a feszültséglevezetésre és fejleszthetik az önszabályozási és együttműködési készséget. Ugyanakkor sok a fáradt gyerek, akiknek nem marad lehetőségük arra, hogy a napi eseményeket játéktevékenységgel dolgozzák fel” – mondta a szakember.
Az iskolakezdéskor jól gondoljuk át, milyen különórákkal terheljük a tanévben a gyerekeket
A sokrétű elfoglaltság mellett érvként szólhat, hogy ha a gyermek minél több szeletét ismeri meg a világnak, annál nyitottabbá válhat. Biró Tamara szerint ugyanakkor a legfontosabb az, hogy a kisiskolás ne érezze úgy, hogy folyamatosan elvárásoknak kell megfelelnie. „A gyerek arra a következtetésre juthat, hogy őt csak akkor tudják elfogadni, ha teljesíti a szülő, a tanár és az edző követelményeit is. Ez szorongáshoz, alacsony önbizalomhoz vezethet” – mondta Bíró Tamara.
A pszichológus óvatosságra int a különórákkal az iskolában
A Vadaskert szakértője úgy gondolja, hogy a szülőknek is érdemes alaposan átgondolniuk, hogy nekik milyen motivációjuk van a különórák megválasztásában: mi az a program, ami valóban a gyermekről szól és mi az, ami inkább róluk? Valóban a kicsi személyiségéhez illő elfoglaltságot találtak, vagy a saját ambícióikat elégítik ki? Ez a feladat a szülőtől némi önismeretet követel.
Azt, hogy mennyire élvezi a kisdiák a plusz órákat, megkérdezhető tőle is. „A kisebbek nem biztos, hogy pontosan meg tudják fogalmazni, hogy mi az, ami zavarja őket. Ha azonban nagyon ellenáll egy különórának, vagy láthatóan folyamatosan fáradt, akkor érdemes átgondolni, hogy szükség van-e arra az extrára. Fontos, hogy a szülő minél több információt begyűjtsön a foglalkozásról, megkérdezze, mi történik ott, hogy érzi magát közben a gyerek” – mondta Biró Tamara.
Hány különórát válasszunk iskolakezdéskor?
A különórák számának kiválasztásakor nem árt odafigyelni arra sem, hogy mi zajlik az iskolában. „A 8-tól 4-ig tartó egyhelyben ülés amúgy sem kedvez a felszabadult gyermekkornak, ha ehhez még további kötött foglalkozásokat teszünk, az bizony sok lehet. Érdemes megfontolni ebben az egyéni különbségeket, hogy az iskolai tevékenységek mennyire fárasztják le a gyermeket.
Szintén fontos szempont lehet, hogy mennyire érett idegrendszerrel került iskolába, okoz-e nehézséget számára a beilleszkedés. A szenzorosan érzékeny vagy figyelmi nehézséggel küzdő diák lehet, hogy már az első két tanórán telítődik az ingerekkel és a szülő egy szétesett, fáradt, túlpörgött gyereket kap estére” – magyarázta a szakértő.
A legjobb programok mindig azok, amelyek felszabadult játékot, mozgást, rajzolási lehetőséget biztosítanak a kicsiknek. A sport természetesen ilyen, azonban a szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy egyre nehezebb olyan egyesületet találni, amely nem a versenyzésre, hanem a mozgás örömére helyezi a hangsúlyt. „Ha azt látjuk, hogy a gyerek nem leli örömét a korábban kedvelt tevékenységekben, kimerült, szorong, vagy megváltozik a viselkedése, akkor érdemes átgondolni a különóra stratégiát” – javasolta a Vadaskert szakértője.
Fotó: Unsplash
