Fotó: Unsplash.com
Könnyen lehet, hogy mi csak annyit érzékelünk saját önbizalomhiányunk hatásaiból, hogy állandó megerősítésre vágyunk, de képzeljük csak el, milyen lehet partnerünknek, akinek végig kell néznie, hogy szerette állandóan önmagát ostorozza. Nemcsak arról van szó, hogy a folyamatos bókolás és dicsérgetés fárasztó, hanem arról is, hogy ha eleget mondjuk, egy ponton talán a másik is elhiszi rólunk a kicsinylő állításokat, hiszen nagyon is szuggesztív lehet, ha nap, mint nap önbecsmérlő állításokat mantrázunk.
Az alacsony önértékelés ráadásul könnyen azt jelentheti, hogy csak magunkkal vagyunk elfoglalva, állandóan külső és belső hibáinkat méricskéljük, ami azt is megnehezíti, hogy odafigyeljünk környezetünkre. Próbáljuk meg tudatosan megtörtni a kört és hibáink listázása helyett inkább az erényeinkre fókuszálni. Nyugodtan dicsérjük meg magunkat, hiszen a növekvő önbizalom kétféle módon fog hatni: egyrészt jobban érezzük majd magunkat a bőrünkben, amitől alapvetően is kiegyensúlyozottabbak, nyugodtabbak lehetünk, másrészt a környezetünk – és elsősorban a partnerünk – is nagyon vonzónak fogja találni az egészséges magabiztosságot. Így pedig beindulhat egy pozitív kör, hiszen a jó visszajelzések tovább erősíthetik önbizalmunkat, anélkül, hogy bárkinek erőltetetten kellene dicsérgetnie bennünket. A régi mondás tényleg igaz: ahhoz, hogy másokat szerethessünk, először önmagunkat kell megszeretnünk.
