„Nincs az a felvételi, ami megér a gyereknek egy traumát.” Ezt a mondatot Tari Annamária mondta egy korábbi interjúban. Szülőként egy általános iskolás gyerek számára ilyen fontos esemény után még inkább oda kell figyelnünk arra, hogy ne nyomasszuk tovább a már levizsgázott gyereket.
Az én fiam is ma írt központi felvételit, tulajdonképpen kisebb szóbeli vizsgákat leszámítva ez volt az első nagyobb megmérettetése. Igyekeztünk persze a felkészülés mellett odafigyelni arra is, hogy hangsúlyozzuk, semmi nem itt dől el, és nem ettől lesz boldog és elégedett felnőtt. Nem térek ki arra, hogy miért ilyen a felvételi rendszer Magyarországon, miért kell ekkora stressznek kitenni egy 14 éves gyereket és persze a szülőket…
Izgatottan, de önbizalommal telve lépett be az iskolába ma reggel, a központi felvételi megírása után pedig egy összetört, önmagát hibáztató gyereket kaptam vissza. Azóta nézem, hogy tele a Facebook és az internetes oldalak aggódó szülők bejegyzéseivel, akik arról írnak, mennyire nehéz volt idén a matek, könnyű a magyar, és mennyire tört össze a gyerekük a vizsga után. Szívszorító.
Szülőként most az az elsődleges dolgunk (ahelyett, hogy a feladatlapok már nyilvános megoldásait böngésszük, zaklatva a gyereket, hogy emlékezzen, vajon mit írt), hogy elfeledtessük vele az elmúlt időszak szorongását, hogy megdicsérjük, ha úgy érezzük, hogy tényleg nagyon odatette magát, és hogy biztosítsuk arról, hogy a világon semmi baj nem lesz akkor sem, ha nagyon rossz pontszámot írt. Akárhogy is lesz, ő minden tőle telhetőt megtett és csak ez a lényeg. Mondjuk el, hogy büszkék vagyunk rá, hogy mindenkivel megeshet, hogy leblokkol, ha ismeretlen helyzettel (ez esetben feladattal) találkozik. Én így tettem: arra fókuszáltam, hogy feloldjam benne az önmarcangolást, kiverjem a fejéből a vizsgát.
Nincs dráma, nem lesz semmi baj – persze ezt szülőként magunknak is mantrázzuk. Hiszen az a legrosszabb, ha a gyerek azért szorong, mert átveszi a mi félelmeinket. Anyukák és apukák, ma ne elemezgessétek a feladatlapot (vagy csak csendben a gyerek háta mögött), ne tervezgessetek és ne beszéljetek legalább a kijavítás idejéig a felvételiről. Sokkal jobb lesz mindenkinek, pláne a gyereknek!
Tudjátok, mi mit csináltunk helyette? A fiammal együtt ünnepélyesen összeszedtük a lakást már beborító, az elmúlt időszakban kitöltött feladatlapokat és gyakorlófüzeteket! Felszabadultan hajítottuk ki őket a kukába!
Inkább legyen szép hétvégétek!
Fotó: Getty Images
