A hamvazószerda, más nevén hamvas szerda a nagyböjt első napja. A következő negyven nap a böjt időszaka, azaz a katolikusok nem fogyasztanak húst, sőt, vannak, akik tejtermékeket sem. A böjtöt majd a húsvét beköszönte töri meg – ahogyan a neve is mutatja.
Honnan ered a hamvazószerda kifejezés?
Ma már sokaknak nem egyértelmű, honnan jöhet a hamvazószerda szóban a hamvazó kifejezés. A magyarázathoz néhány száz évet vissza kell ugranunk az időben. Régen, az ősegyházban ezen a szerdán kezdődött a nyilvános bűnbánók, azaz a bűnük miatt nyilvánosan vezeklők felkészítése a nagyböjt végi, nagycsütörtöki feloldozásra.
Ezeket a bűnbánókat egy speciális templomi szertartással indították el a vezeklés útjára, mely úgynevezett hamvazást, tehát fejre hamuszórást is tartalmazott. A bűnbánók mezítláb, zsákruhában kellett hogy vezekeljenek a böjt alatt, így kaphattak húsvétkor feloldozást.
Mit szimbolizál a hamu?
A hamu hintése hagyományosan a bűnbánat jelképe, hiszen „porból lettünk és porrá leszünk”. Szimbolikusan emlékezteti az embert a halandóságára és a halál közeledtére is. Ugyanakkor régen a szappanokhoz is hamut használtak, így jelenti másrészről a testi mosakodáson túl a lelki megtisztulást is.
Milyen szokások kapcsolódnak hamvazószerdához?
- Hamvazás a templomban A legismertebb szertartás a hamvazás, amikor a pap az előző évi virágvasárnapi barkából égetett hamuval keresztet rajzol a hívek homlokára. A hamu az elmúlás és a bűnbánat jelképe, ugyanakkor az újrakezdés ígéretét is hordozza.
- Szigorú böjt kezdete A néphagyomány szerint hamvazószerdán és nagypénteken szigorú böjtöt tartottak. Ez húsmentes étkezést, sok helyen napi egyszeri jóllakást jelentett.
- Farsangtemetés Számos vidéken jelképesen „eltemették” a farsangot. Szalmabábut vittek végig a falun, majd elégették vagy vízbe dobták. A tél és a zajos mulatságok búcsúztatása egyben a visszafogottabb időszak kezdetét jelezte.
- Zajkeltés és télűzés Bár a farsangtemetés inkább húshagyókeddhez kötődik, egyes tájegységeken hamvazószerdán is folytatódtak a télűző rítusok. Kolompolással, énekléssel igyekeztek elűzni a hideget és a rossz szellemeket, gondoljunk csak a mohácsi busójárásra.
- Tisztító rítusok A naphoz kapcsolódott a ház körüli rendrakás és bizonyos tárgyak megtisztítása is. A testi és lelki tisztulás kéz a kézben járt, hiszen a nagyböjt a befelé fordulás ideje.
- Mulatságtilalom A hagyomány szerint hamvazószerdától nem tartottak lakodalmakat, bálokat. A zenés, táncos összejöveteleket a húsvét utáni időszakra halasztották.
- „Torkos csütörtök” Egyes vidékeken a hamvazószerdát követő nap még kivételt jelentett: ilyenkor elfogyasztották a farsangról megmaradt ételeket. Ez a szokás a bőség és a böjt közti átmenetet jelképezte.
Fotó: Getty Images, Forrás: Múlt-kor, Katolikus Lexikon
