A nyári pihenést számomra elsősorban az utazások jelentik. Nemcsak a külföldiek, hanem a hazaiak is. Nemrég jártam Pécsett a Zsolnay-negyedben, és egy ott látott érdekes kiállítás adott inspirációt ennek a cikknek a megírásához.
Hofer Noémi közgazdász, adószakértő
Hofer Noémi vagyok, jogi szakokleveles közgazdászként és okleveles nemzetközi adószakértőként, 22 éves gazdasági felsővezetői tapasztalattal a hátam mögött kis és nagy cégeknek kínálok gazdasági, pénzügyi, üzletviteli tanácsadást. Néhány éve a Forbes magazin a 20 legbefolyásosabb nő közé sorolt az üzleti életben.
A Zsolnay Család- és Gyártörténeti Kiállítás nemcsak kulturális és történelmi érdekességeket tartogat, de vállalkozóként is sokat tanulhatsz belőle. Én most gazdasági tanácsadói szemmel emelek ki néhány érdekes elemet, amelyeknek a mai üzleti életben is lehetnek fontos tanulságai. A történelmi információkat elsősorban a kiállítás anyagából merítettem.
A gyár alapítása
A Zsolnay gyár alapítója, Zsolnay Miklós (1800–1880) kezdetben pécsi kereskedő volt. A Fő téren lévő üzletében rövidáruk, játékok és hangszerek mellett 1831-től porcelán- és kőedények árusításával is foglalkozott. Vállalkozása sikeresen működött, így jutott arra a felismerésre, hogy a kerámiaipar jó befektetési lehetőség. 1852-ben telket vásárolt a budai külvárosban, ahol kis téglagyártó manufaktúra működött helyben bányászott alapanyag felhasználásával. Miklós ekkor már 52 év éves volt. Ezzel az új befektetéssel is gondolt a családja és a fiai jövőjének megerősítésére.
Egyik fiát, Ignácot a lukafai kőedénygyárba küldte tanulni. Az üzem felszámolásakor megvásárolta annak felszerelését, és 1853-ban megkezdődött a gyártás a Zsolnay-féle manufaktúrában. Terrakotta építészeti elemeket, vízvezetékcsöveket és használati edényeket gyártottak, de díszkerámia előállításával is kísérleteztek. Ebben az időszakban a magyar ipar – hitelek hiányában és az osztrák vámpolitika miatt – nehéz körülmények között vegetált. Az országot elárasztották a külföldi áruk.
A manufaktúrát Ignác irányította, aki egy bohém lelkületű fiatalember volt, így a vezetése alatt a gyár nem fejlődött, mi több, hanyatlásnak indult. Ignác öccse, Vilmos hitelekkel támogatta a céget, majd 1864-ben azok beszámításával megvásárolta a telkeket és a gyárat. Vilmos korábban művészi ambíciókat is dédelgetett, de szülei rábeszélésére kereskedő lett, dolgozott Németországban is. Ő kapta örökül a Fő téri üzletet, amellyel nagy sikereket ért el. Emeletes áruházat épített, és kiterjedt nyugat-európai kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezett.
Tanulságok: Ha van egy sikeres vállalkozásod – mint a Zsolnayak belvárosi üzlete volt –, ne ülj a babérjaidon. Ügyes helyzetfelismeréssel és vállalkozó szellemmel a sikeres elemekből építkezve tovább bővülhetsz.
Az is tiszteletre méltó, hogy az alapító Miklós hosszú távban gondolkodott. Szem előtt tartotta a fiai jövőjét, és a kereskedelemben is átadta a stafétabotot. Sok vállalkozó nagyon nehezen bízza rá a tehetséges gyerekeire a vállalkozását. Ha neked is felnőtt gyerekeid vannak, akikben látod az érdeklődést és a rátermettséget, vond be őket időben a cég működésébe, hogy amikor nyugdíjba vonulnál, jó kezekbe kerüljön életed munkája.
Nyersanyagbeszerzés
1866-tól Vilmos maga végzett feltárásokat a gyár környéken, nyersanyagok után kutatva. Területeket vásárolt agyagbányászat céljából. Az 1870-es évek végén a megnövekedett nyersanyagszükséglet miatt a keresést az egész országra kiterjesztette. A Kárpát-medence más területeiről is szereztek be olcsó alapanyagot, ami hozzájárult a manufaktúra versenyképes termeléséhez.
Tanulság: Ismerd meg a vállalkozásod költségszerkezetét, és keresd az újabb költségcsökkentési lehetőségeket, beszerzési forrásokat. Először gondolkozz helyi szinten, de merj távolabbra is tekinteni. Ma már nem ördöngösség külföldi beszállító partnerekkel együttműködve faragni az előállítási költségeken. Zsolnay Vilmosnak még hosszú és fáradságos utat kellett megtennie és terjedelmes leveleket körmölnie egy-egy ügylet megkötéséhez. Te személyesen pár óra alatt eljuthatsz Európa bármely országába, az e-mailed azonnal megérkezik, és videokonferencia használatával sokszor a személyes találkozást is kiválthatod.
Pécs, főtér a Zsolnay szökőkúttal
Gépesítés: gőzgépek, korongok, égetőkemencék
Ignác irányítása alatt az anyag előkészítése kézzel történt, akárcsak egy hagyományos fazekasműhelyben. Az innovatív személyiségű Vilmos 1868-ban vásárolt egy 12 lóerős gőzgépet. E köré helyezték el az agyagot előkészítő masszamalmot és a korongos műhelyt is. Négy évvel később hatszoros teljesítményű gőzgépet állítottak be, majd mellé egy kisebb teljesítményűt. 1894-ben már egy 150 lóerős gőzgép működött és hajtotta a segédgépeket is. A gyárnak 1871-ben még csak két égetőkemencéje volt. A magas tüzű porcelánfajansz-technika kidolgozását és annak az 1878-as párizsi világkiállításon elért sikerét követően további két magas tüzű kemencében égették a termékeket. Tizennégy évvel később a fejlődés itt is látványos volt: nyolc porcelánégető kemence, hat majolikaégető és hét, pirogránit gyártásához szükséges kemence működött.
Tanulság: Folyamatosan tájékozódj az iparágadban hasznosítható innovációkról, hogy még versenyképesebben termelhess vagy szolgáltathass. Gondolj a versenytársaidra is: a legagilisabbak már biztosan kutatják a jelenleginél hatékonyabb megoldásokat. Ha nem tartod velük a lépést, szépen lassan lemaradsz, és néhány év alatt behozhatatlan hátrányra teszel szert.
A gőzgépek helyett korunkban a robotika és a mesterséges intelligencia a soros. Nem biztos, hogy a te ágazatodban is hasznukat tudod venni, de az biztos, hogy évről évre bukkannak fel olyan technológiák, amelyeket kihasználva növelheted a céged teljesítményét.
Kereskedelmi kapcsolatok, külföldi befektetők
Vilmos a kezdetektől más vállalkozásaiból, többek között a belvárosi üzletéből, a csontszéngyártásból, a bányászatból, a fakitermelésből és a vasútépítés hasznából finanszírozta kerámiaüzemét. Mindez napi anyagi gondot jelentett a számára. A párizsi világkiállításon a gyárat Vilmos mindössze 19 éves fia, Miklós képviselte. Apja azzal a céllal is küldte oda, hogy keressen külföldi befektetőket, akiktől az állandósuló tőkehiány enyhítését remélték. A már említett párizsi sikert követően új szerződéseket tudott kötni bécsi és londoni kereskedőkkel is, ami nagyobb anyagi biztonságot jelentett.
Tanulságok: Egyrészt tudd, hol érheted el a potenciális befektetőket, ha külső tőkére lenne szükséged. Másrészt ne csak céltalanul indulj el egy szakmai kiállításra, nemzetközi vásárra. Tedd fel magadnak a kérdést, hogy kit és mit szeretnél ott elérni. És azt milyen eszközökkel tudod sikeresen megtenni. Legyen olyasmi a tarsolyodban, amivel le tudod nyűgözni a potenciális partnereket, és amivel lepipálod a konkurenciát.
A cikk folytatását Hofer Noémi blogján olvashatod el!
Fotó: Getty Images
