- Adott egy édesanya, akinek egy lánya van.
- Az anyuka mindig is kislányra vágyott.
- Évekkel később az anya azt érzi, hogy jobban örülne annak, ha fia született volna.
Egyetlen gyerek büszke anyukája vagyok, akinek történetesen lánya van. Amikor terhes voltam vele, nagyon szerettem volna, ha lány, így mikor az ultrahang technikus bejelentette, hogy „Kislány!” Örömkönnyeket ejtettem.
A hyperemesis gravidarum (vészes terhességi hányás) elviselése után nem voltam olyan biztos benne, hogy újabb gyereket szeretnék, és nőként tudom, hogy a lányok egy életen át a család mellett maradnak. Alig vártam, hogy velem legyen a hercegnőm.
Egészen mostanáig csodálatos volt egy kislány anyukájának lenni. Erős, okos, kreatív és olyan pimasz! Imádom az anyaság minden pillanatát és azt, hogy az anyukája vagyok. Az anya-lánya kötelék, különösen azután, hogy az apja és én elváltunk, több lett, mint amire vágytam.
Ennek ellenére vannak olyan napok, amikor azt kívánom, bárcsak fiam lenne.
Most elárulom, miért szeretnék lány- helyett inkább fiúgyereket:
1. A fiúk tovább ragaszkodnak az anyjukhoz
Amikor óvodában tanítottam, volt egy csomó kisfiú, akik imádtak. A fiúk szeretete és ragaszkodása mind irántam, mind az anyjuk hihetetlenül olyan értékes volt. Amikor a lányom majdnem elérte a 3-at, a freudi „Elektra komplexushoz” hűen lelkes apu kislánya lett belőle.
A fiúk tovább ragaszkodnak az anyjukhoz
2. A fiúk visszafogottabbak
Az a reakció, amit egy anya a lányától kap, a hidegháborútól, a sarkvidéki hidegtől a pimasz-csípősig terjedhet!
Természetesen bizonyos mértékig ezért szeretjük a lányainkat: elég okosak ahhoz, hogy megkérdőjelezzék a dolgokat, kimondják a véleményüket, és harcoljanak azért, amiben hisznek, még akkor is, ha olyan dolgokról van szó, mint például az 50 milliomodik Én kicsi pónim figura megvásárlása. A lány egy erős lény, akinek ápolásra van szüksége ahhoz, hogy erős nővé nőjön.
Azonban amikor meglátom a barátaimat a laza fiaikkal, azt kívánom, bárcsak néhány órára egy kicsit a helyükben lehetnék.
3. Nem kell nőként továbbadni az élet nehézségeit a fiúknak
Tudom, hogy sok egyéb mellett szavazati jogunk is van, de a nők előtt még mindig hosszú út áll. Tudom, hogy a lányom a megjelenése, a szexualitása vagy a neme miatt problémákkal fog szembesülni, és semmiképpen nem tudom megakadályozni, hogy ezek megtörténjenek. Ehelyett felkészíthetem arra, hogyan kezelje ezeket a kihívásokat.
Ha fiam lenne, akkor is aggódnék a zaklatók, ragadozók, molesztálók stb. miatt, de nem olyan szinten, mint a lányomnál. Bár tudom, hogy a fiúk gyakran válnak bántalmazás áldozataivá, de van valami abban, hogy egy kislány anyjának lenni egy kicsit ijesztőbb.
4. Kevesebb idő jut fiús anyukaként a frizurák kitalálására
A lányos anyaság újabb árnyoldala: mostanában stílusharc folyik a fürdőszobában, hogy mit tegyek és mit ne tegyek a lányom hajával. Tudom, hogy manapság sokan növesztik meg a fiúk haját, de milyen jó lenne, ha csak annyit mondanék: „Csak fésüld meg a hajad, kérlek”.
Anyasággal járó kihívás: megfelelni lányos anyukaként a gyerek aktuális stílusigényeinek
5. Könnyebb új férfit találni és bemutatni egy fiúnak, mint egy lánynak
Az anyaság része, hogy minden elvált vagy egyedülálló anya aggódni fog amiatt, hogy új partnerrel randevúzzon, legyen az új partner neki és fiainak, vagy neki és lányainak. Mégis, egyedülálló anyaként aggasztónak találom, hogy új férfi kerüljön a lányom életébe.
Egy lány felnőve gyakran az apjukhoz/mostohaapjukhoz hasonló partnereket választ. Ha fiam lenne, akkor is aggódnék, de ha a lányom életében új férfi jelenik meg, teljesen más szinten aggódom a biztonságáért.
Tudom, hogy mindkét nem között nagy a szórás, és nem minden fiú vagy lány felel meg valamilyen sztereotip nemi kategóriának, de néha elgondolkozom azon, hogy milyen lett volna, ha fiam születik.
Forrás: Your Tango, Fotók: Getty Images
