- Amit a nyár derekán érdemes még tudnunk, mielőtt strandra megyünk!
- A medence vizében található klórral reakcióba lépve a vizelet jellegzetes szagot áraszt.
- Hogyan úszhatjuk meg durvább vírusok nélkül a nyilvános medencében fürdőzést?
A történelem első ismert medencéje időszámításunk előtt 3000-ből, az Indus-völgyből származik. Azóta sokat fejlődtünk, de a közös fürdőzés dilemmái nem változtak: mennyire tiszta a víz? Vajon biztonságos belemennünk oda, ahol annyi ember egyszerre áztatja magát?
Ma az úszás az egyik legteljesebb testmozgás, amely nem terheli túl az ízületeket, mégis erősíti a szívet és az izmainkat. De sajnos a fertőzések melegágya is lehet egy strand, különösen, ha a vízkezelés nem elég alapos. Nem kell hozzá a világ legrosszabb fürdőhelyeire látogatnunk, hogy összeszedjünk valamilyen fertőzést!
Milyen baktériumokkal osztozunk a medence vizén?
Az elmúlt 25 évben a közösségi uszodák voltak a leggyakoribb helyszínei a vízzel terjedő bélfertőzéseknek egy brit kutatás szerint. A legfőbb bűnös? A Cryptosporidium nevű parazita, amely akár két hétig is elhúzódó gyomorrontást okozhat, megspékelve hányással, hasmenéssel, hasi fájdalmakkal. És még ekkor sincs vége: a betegek 40 százalékánál visszatérhetnek a tünetek, amikor már azt hitték, meggyógyultak.
Mint azt Jackie Knee, a fertőző betegségek szakértője is megerősíti: egészséges embereknél ezek a fertőzések rendszerint enyhék és maguktól gyógyulnak. Ám kisgyermekeknél, időseknél és legyengült immunrendszerűeknél súlyosabb következményekkel járhatnak.
Ráadásul – ahogyan Ian Young, a Torontói Metropolitan Egyetem szakértője is figyelmeztet – a fertőzött személyek akkor is továbbadhatják a parazitát, amikor már nem mutatnak tüneteket.
És bár sokan próbáljuk elkerülni, hogy vizet nyeljünk, egy 2017-es, Ohióban végzett kutatás szerint a felnőttek átlagosan 21 ml, a gyerekek 49 ml medencevizet nyelnek le óránként!

Az 1900-as évek elején még nem klórozták a medencék vizét
Amőba, bőrfertőzés, gomba, fülgyulladás a strandolástól
Nem meglepő módon minél többen vagyunk a vízben, annál nagyobb az esély, hogy kórokozóval találkozunk. Egy tanulmány során hat uszoda vizéből vettek mintát tíz héten keresztül: a Cryptosporidium a vízminták ötödében jelen volt, főleg az iskolai szünetek idején, amikor a legnagyobb a forgalom.
És ez csak a kezdet: Stuart Khan, a Sydney-i Egyetem professzora szerint a Staphylococcus baktériumoktól bőrfertőzést szedhetünk össze a vízben, míg a meleg, párás öltözőkben gombás fertőzések is leselkednek ránk. Az uszodai fülgyulladás nevű fertőzés – bár nem fertőző – akkor alakul ki, ha a víz sokáig bent marad a hallójáratban.
Kevésbé ismert, de súlyos következményekkel járhat az Acanth amőba okozta szemfertőzés, amely vaksághoz is vezethet. A Legionella baktérium pedig belélegezve is fertőzhet tüdőgyulladást okozva.
Mi véd meg a medencében?
A 20. század elején a strandolást nem csak azért gondolták meg kétszer is, mert rendkívül kényelmetlenek voltak a fürdőruhák. Ekkoriban még semmilyen vegyszerrel nem kezelték a medencevizet. Azzal próbálták tisztán tartani, hogy rendszeresen teljesen lecserélték. Az első klóros fertőtlenítést 1903-ban vezették be egy amerikai egyetemi uszodában. Azóta a klór vált az első számú védekező pajzzsá, de ez sem mindenható.
A Campylobacter, Shigella és Salmonella baktériumok emésztőrendszeri tüneteket okozhatnak, mint a hasmenés és a láz, de ezek többségét a klór elpusztítja. A norovírus már ellenállóbb, de megfelelő klórszinttel szintén irtható.
A védekezés alapja a víz pH-ja és lúgossága, ami segíti a klór hatékonyságát. A strandolók száma is befolyásolja, mennyi klórra van szükség. „Minél többen fürdünk, annál több szennyeződés kerül a vízbe, és annál több klórra van szükség” – mondja a szakértő.

Vajon mekkora eséllyel szedünk össze valamilyen fertőzést egy közstrandon?
6 tipp, amivel csökkenthetjük a fertőzésveszélyt az uszodában
- Zuhanyozzunk le alaposan fürdés előtt Nem udvariassági gesztus – a bőrünkről származó szennyeződések, kozmetikumok és baktériumok már az első csobbanásnál bekerülnek a vízbe.
- Kerüljük a víz lenyelését Akár néhány korty is elég lehet ahhoz, hogy kórokozó kerüljön a szervezetünkbe – különösen gyerekeknél.
- Ne ússzunk betegen Ha nemrég hasmenéses vagy hányásos tüneteink voltak, inkább hagyjunk ki néhány napot – a Cryptosporidium még tünetmentesen is fertőzhet.
- Figyeljünk a klórszagra – de ne bízzunk meg benne vakon Az erős szag nem a biztonság jele, sőt: a klóraminok jelenlétére utalhat, amelyek irritálhatják a nyálkahártyát.
- Kérdezzünk rá a vízkezelésre Ha kétségeink vannak, bátran kérdezzünk rá a klór- és pH-értékekre – a jó uszodák ezt rendszeresen ellenőrzik.
- Védjük a fülünket és a szemünket Használjunk fülvédőt, és kontaktlencsében lehetőleg ne merüljünk víz alá – így megelőzhetjük a komolyabb fertőzéseket is.
A klórszag árulkodik
Tudtuk, hogy az uszodákban érzett erős klórszag valójában nem a klórtól származik? A szag akkor keletkezik, amikor a klór reagál a testünkből származó ammóniával, amit például vizelettel vagy izzadsággal viszünk a vízbe.
Az így keletkező úgynevezett klóraminok irritálhatják a torkunkat és a szemünket is – és egyes kutatások szerint a tartós kitettség asztmát is okozhat, különösen az uszodai dolgozóknál.
Hogyan csökkenthetjük a fertőzésveszélyt?
Ian Yong szerint a legfontosabb, amit tehetünk: zuhanyozzunk le alaposan, mielőtt a vízbe mennénk, ezzel eltávolítva a bőrünkön lévő szennyeződéseket és baktériumokat. A jó szellőzés szintén elengedhetetlen.
A szakértő arra is figyelmeztet, hogy ne nyeljük le a medencevizet, és ha bármilyen „balesetet” tapasztalunk a vízben – valaki belepisilt például – azonnal hagyjuk el a medencét és jelezzük az üzemeltetőknek.
A helyesen karbantartott uszodák előnyei messze meghaladják a fertőzési kockázatokat a szakértők szerint, nem kell lemondanunk a strandolás élményéről, és nem csak a világ legjobb strandjain. „Ha a vízkezelés megfelelő, és az üzemeltetők azonnal reagálnak a problémákra, akkor minimális a fertőzésveszély” – mondja Knee.
Forrás: BBC Future, fotó: Unsplash/Megan Bucknall, Getty Images