- Az üvegtégla egyszerre fényt és privát szférát biztosít.
- Az üvegtégla összeforrott a ’80-as és ’90-es évek luxusfürdőszobáival, de újra nagyon trendi.
- Nagy előnye a megfizethetőség: bátran válasszunk üvegtéglát, ha olcsó, mégis esztétikus megoldást keresünk.
Az üvegfelületek soha nem mennek ki a divatból. Ahogy a ’80-as évek neon manikűrjei és a ’90-es évek vintage zakói, úgy az üvegtégla is visszatért – nem kis részben a közösségi médiának köszönhetően.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Már több mint 5 millió megtekintésnél jár az az Instagram–videó, ami különféle retró üvegtéglákat mutat be. A videó keresztmintás, opálos és bordázott felületű kockákat is bemutat, és egyértelművé teszi: a legújabb változatok nem feltétlenül azok, amikre a nagynénénk csiricsáré lakásából vagy a különtermes retró éttermekből emlékezünk.
Üvegtégla újratöltve: retró dizájnelem a modern építészetben
Az üvegtégla nemcsak esztétikus, de praktikus is. Viszonylag megfizethető megoldást kínál azoknak a lakástulajdonosoknak, akik egy kis építészeti karaktert vagy természetes fényt szeretnének bevinni a térbe anélkül, hogy lemondanának a privát szféráról. Ráadásul még a tűzbiztonságot is fokozzák.
Üvegtégla
„Az üvegtéglának van egy belső fényessége, miközben technikai problémákra is megoldást nyújt” – mondja Brendan Guerin, a Guerin Glass Architects alapítója. De miért is ilyen logikus, hogy eljött az üvegtégla reneszánsza?
Az üvegtégla egyszerre fényt és privát szférát biztosít
Nem véletlen, hogy az üvegtégla divatja összeforrott a ’80-as és ’90-es évek luxusfürdőszobáival: beengedi a természetes fényt, anélkül, hogy valódi bepillantást engedne – szemben a hagyományos ablakokkal. Ez ma is az egyik legnagyobb előnye.
Az üveg különösen hasznos a keskeny épületek esetében. Brad Swartz, a sydney-i városi lakóterekre specializálódott Brad Swartz Architects alapítója az üvegtéglát például egy sikátorban épülő házban használta. A hely szűkös volt, kevés természetes fénnyel és közeli szomszédokkal. Az építészek szinte az egész homlokzatot üvegtéglából húzták fel, melyet egyik oldalon savmaratással tettek még kevésbé átlátszóvá.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
„Lenyűgöző, ahogy ezek a téglák beengedik a fényt, ami a nap folyamán folyamatosan változik a házban” – mondja Swartz. A projekt inspirációját az egyik legismertebb üvegkockás épület, a párizsi Maison de Verre adta, amelynek 1930-as évekbeli falait kör alakú mintás üvegkockák alkotják – akárcsak Swartzék modern verzióját.
Az üvegtégla nagy előnye a megfizethetőség
Bár a konkrét költségek projektfüggők, az építészek szerint az üvegtégla kedvező ára miatt is jön vissza a divatba. Guerin konkrét becsléssel is szolgál: egy üvegtégla fal (munkadíjjal és beszereléssel együtt) egy hagyományos üvegfalhoz képest akár harmadáron is kijöhet.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
„Az üvegtégla közepén légzseb található” – magyarázza Swartz. „Nem tömör üvegből készül, és ez jelentősen befolyásolja az árat.” Fontos megjegyezni: az üvegtégla valójában kocka alakú általában, és nem tömör üvegből készül – így lehetséges, hogy az ára sokak számára elérhető.
Biztonságosabb megoldás is lehet az üvegtégla
Az üvegtégla a biztonság terén is előnyös. „Az egyik oka, hogy valaki üvegtéglát választ egy sima ablak helyett, az az, hogy a tűzállóság valamiért fontos az adott felületen” – magyarázza Buck.
„Ez azt jelenti, hogy olyan helyeken is használható, ahol az átlátszó felület egyébként nem lenne megengedett.” Swartz is megerősíti: a tűzálló tulajdonságok voltak az egyik legelső ok, amiért az üvegtéglát használni kezdték. „Ha tűz üt ki az otthonban, a sima üveg szétrobban – az üvegtégla viszont tovább bírja.”
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A leglátványosabb példa az üvegtégla használatára a tokiói Maison Hermès épülete, a francia luxusmárka japán központja. A Ginza bevásárlónegyed szívében álló székházat Renzo Piano olasz sztárépítész tervezte 1998-ban, szigorú földrengés- és tűzvédelmi előírások szerint.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A Renzo Piano Building Workshop szerint „az üvegkockás homlokzat úgy lett kialakítva, hogy földrengés esetén függönyként viselkedjen: a kockák közötti rugalmas illesztések akár 4 mm-es elmozdulást is lehetővé tesznek, így a szerkezet nem ellenáll, hanem elnyeli a szeizmikus lökéseket.”
Úgy tűnik, amit korábban retrónak vagy elavultnak gondoltunk, ma újra a modern építészet egyik izgalmas, praktikus és stílusos alapköve lett.
Forrás: Washington Post Fotó: Getty Images
