5 mondat, amit az érzelmileg instabil emberek gyakran mondanak – Ha ismered ezeket, meg tudod védeni magad!

2025. október 30.
Fontos dolgokat árulnak el az emberekről, milyen mondatokat hallunk a szájukból gyakran. Az érzelmileg instabil emberek könnyen kimozdíthatnak minket is a lelki egyensúlyunkból, ezért jó, ha fel tudjuk ismerni őket már a mondataikból.
Nő kék pulóverben és kék sapkában belegabalyodott a sárga sálba
  • Az érzelmileg instabil emberek kiszámíthatatlan üzenetei könnyen zavart kelthetnek.
  • Miért baj, ha valaki érzelmileg instabil?
  • Megváltoztatható, ha felismerjük az érzelmi labilitást?

Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik egyik pillanatban lelkesek és támogatóak, a következőben pedig elbizonytalanodnak vagy elzárkóznak. Egyik nap biztatnak, másik nap mintha minden hitüket elvesztették volna. Mi pedig csak kapkodjuk a fejünket, mi változott meg ilyen hirtelen. Ez az érzelmi instabilitás nyelve, amelynek kiszámíthatatlan üzenetei könnyen zavart keltenek.

Honnan ered az érzelmi labilitás?

Ahogy Anna Maria Sepe pszichológus magyarázza, a kimondott szó soha nem véletlenszerű: tükrözik, hogyan szabályozzuk az érzelmeinket. Ha ez a belső egyensúly törékeny, a kommunikációnk is ellentmondásos, kiszámíthatatlan lesz. Nem feltétlenül azért mond valaki valamit, mert manipulálni akar vagy nárcisztikus személyiség.  Sokkal inkább arról van szó, hogy az illető kapcsolatai vagy múltbeli tapasztalatai érzelmi hullámzásokat hagytak maguk után.

A test is reagál: az amygdala túlműködése és a megemelkedett kortizolszint folyamatos készenléti állapotban tart bennünket, ami gátolja a nyugalom és a belső béke visszaszerzését.

Milyen mondatok árulják el az érzelmileg labilis embert?

Nő fakockákat tart a kezében, közömbös, boldog, szomorú arcút, a mosolygósat felemeli
6 fotó megtekintése

Miért baj, ha valaki érzelmileg instabil?

Az érzelmi labilitás nem betegség – inkább a biztonság és bizalom hiányának testi-lelki visszhangja. Amikor nem érezzük magunkat védettnek, a test stresszhormonokat termel, és nehezebben térünk vissza a nyugalmi állapotba.

És valljuk be: mindannyian megélünk ambivalens pillanatokat. Egyszerre vágyunk és félünk. A különbség ott kezdődik, hogy felismerjük-e ezt az állapotot. Amikor kimondjuk: „Bizonytalan vagyok, gondolkodom még rajta”, már tudatosan kezeljük az érzéseinket. De ha újra és újra változtatunk irányt anélkül, hogy észrevennénk, az hosszú távon összezavar és kimerít – minket is, másokat is.

A felismerés tehát az első lépés az egyensúly felé. A stabilitás nem a tökéletesség, hanem az önismeret csendje.

Forrás: Studenti, fotó: Unsplash/Natalia Blauth, Getty Images, Artem Beliaikim

Ajánlott videó