- A Harvard szakértői szerint az Alzheimer többé nem halálos ítélet, hanem kezelhető állapot.
- Az új vérvizsgálat forradalmasíthatja a diagnosztikát, fájdalom és kórházi procedúrák nélkül tudhatjuk meg, fennáll-e a betegség.
- Egy korai diagnózis nemcsak félelmet kelthet, hanem lehetőséget is adhat: megtervezhetjük a jövőnket tudatosan.
Örök kérdés a betegségekkel kapcsolatban, különösen időszerű azonban az Alzheimer-kór esetében: jobb tudni, vagy jobb nem tudni? Dr. Andrew Budson, a Harvard Medical School neurológusa szerint páciensei többsége megkönnyebbül, amikor megtudják, mi okozza az emlékezetük és szellemi funkcióik romlását.
„Sokan boldogabban távoznak, mint ahogy érkeztek, mert végre értik, mi történik velük” – mondja.
A Harvard Egyetem szakértői szerint az új terápiás lehetőségek miatt már nem félünk annyira a diagnózistól, mint korábban. A statisztikák is ezt támasztják alá: az Alzheimer’s Association 2025-ös kutatása szerint
- a 45 év felettiek 79 százaléka szeretné tudni, ha a betegség korai jeleit mutatja,
- 91 százalék vállalna vérvizsgálatot,
- és 92 százalék szedne gyógyszert, ha az lassíthatná a demenciát.
A számok mögött egy új szemlélet bontakozik ki: nem a félelem, hanem az önismeret és az a vágy vezérel, hogy irányítsuk a betegség lefolyását és testünket.
Mit tudnak az új gyógyszerek?
Az Alzheimer-kór az agyban kezdődik: a béta-amiloid fehérje lerakódásai éveken, sőt évtizedeken át lassan pusztítják az idegsejteket, mire tünetek jelennek meg. Ehhez később társul a tau-fehérje, ami a sejteket összekuszáló halálos lánc, ami a memóriavesztésért felelős.
A legújabb kezelések hatóanyagai ezeknek az amiloid-plakkoknak a lebontásával próbálják megállítani a folyamatot.
A klinikai vizsgálatok szerint a donanemab nevű hatóanyag akár 60 százalékkal is lassíthatja a leépülést másfél év alatt. Ha időben elkezdik a kezelést. „Nem csodaszerek, de új irányt mutatnak” – mondja Dr. Suzanne Salamon, a Harvard gerontológusa. „Ma már nem tűnik minden reménytelennek.”
A diagnózis forradalma: egy csepp vérből minden kiderülhet
A 2025-ben engedélyezett vérteszt lehet az áttörés kulcsa. Ez a módszer kiválthatja a PET-vizsgálatot és a gerinccsapolást, amelyek drágák és kellemetlenek. „Egy egyszerű vérvétel pontosabb és kevésbé invazív” – mondja Dr. Budson. „A háziorvos is elrendelheti, nem kell külön procedúra.”
A szakértők szerint ezzel az Alzheimer-szűrés olyan rutinná válhat, mint a koleszterinszint-mérés, ami új korszakot nyit a megelőzésben.
Előnyök és hátrányok – mit nyerünk és mit kockáztatunk, ha tudni akarjuk?
Előny: megtervezhetjük az életünket
Egy korai diagnózis időt ad a döntésekre: utazhatunk, írhatunk, előkészíthetjük a jövőt.
„Sokan mondják: most vagy soha” – meséli Dr. Budson. – „Van, aki végre megírja a memoárját, más rendet tesz a házában a gyerekeiért.”
Hátrány: a stigma még mindig él
A pozitív eredmény befolyásolhatja például a munkahelyi helyzetünket, figyelmeztet Dr. Salamon. A társadalmi megbélyegzés még mindig valós veszély.
Előny: erősebbek lehetünk
Ha tudjuk, mi ellen küzdünk, könnyebben kérünk segítséget, csatlakozunk támogató csoportokhoz, és nem szégyelljük, hogy feledékenyek lettünk.
Hátrány: a valóság nehéz terhe
Az Alzheimer-diagnózis sokaknál szorongást és depressziót válthat ki. A hír feldolgozása időt és támogatást igényel. Amikor Chris Hemsworth színész megtudta egy családi genetikai vizsgálatból, hogy esélye van az Alzheimer-kórra, fel is hagyott egy időre a filmkészítéssel. Munkái java része azóta is a betegséggel kapcsolatos.
Előny: motiváció az egészségesebb életre
Azok, akik tudják, veszélyben vannak, gyakrabban kezdenek mozogni, egészségesen étkezni, társas életet élni. A hallókészülék, a vérnyomás- és cukorértékek rendezéséhez is motivációt adhat egy diagnózis. Ezek mind segítenek abban, hogy tovább megőrizzük a szellemi frissességünket.
Lehet, hogy az Alzheimer ma még nem gyógyítható, de már nem a halálos ítélet, és korántsem olyan gyorsan, mint korábban. Ahogy Dr. Budson fogalmaz: „Ahogy a rák esetében is, a korai felismerés kulcsfontosságú. Minél előbb lépünk, annál jobb eséllyel őrizzük meg önmagunkat.”
Forrás: Harvard Medicine, fotó: Getty Images
