- Valóban segítheti a masszázs az egészségünket, csak nem mindegy, melyik fajta!
- Mit mond a tudomány a masszázs fizikai és lelki hatásairól?
- Hogyan segítheti a mindennapi regenerációnkat a masszázs?
A masszázsra gyakran úgy gondolunk, mint kényeztetésre, ami persze jólesik, felfrissít, megnyugtat, ám ettől nem gyógyulunk meg. Pedig történelmileg mindig is része volt az egészségmegőrzésnek. És ahogy egyre több kutatás mutatja, a hatása jóval túlmutat a komfortérzeten: képes érdemben támogatni nem csak a lelki, de a testi egészségünket is.
Egy 2022-es felmérés szerint az amerikaiak 8,5 százaléka kifejezetten az „általános egészség” érdekében vett igénybe masszázst. Jeff Levin epidemiológus szerint azonban már maga az „egészség” fogalma is összetett: egyszerre jelenti a testet, a lelket, a stresszkezelést és az életminőséget.
A szakértők szerint a masszázs hatása holisztikus: egyszerre dolgozik a testtel, az érzelmekkel és az idegrendszerrel. Ez magyarázhatja egyben azt is, miért szeretjük annyira.
Mit tehet a masszázs a testi egészségünkért?
Nem csak az adott testtájon fejti ki a hatását a masszázs, amit éppen kezelnek
A Memorial Sloan Kettering Cancer Center tapasztalatai szerint a masszázs segít újrakapcsolódni a saját testünkhöz, és paraszimpatikus – vagyis nyugtató – állapotba hoz bennünket.
A friss kutatások azt mutatják, hogy:
- csökkentheti a krónikus fájdalmat, különösen daganatos betegeknél,
- enyhítheti a hátfájást, különösen 50 év felett,
- javíthatja az alvást és az izmok ellazulását (például egy fejmasszázs),
- fokozhatja a vérkeringést, sőt a hatás nemcsak a kezelt területen érezhető.
Shane Phillips professzor vizsgálatai szerint a láb masszírozása még a kar véráramlását is javította, vagyis a masszázs hatása az egész testre kiterjedhet.
Bár a mechanizmusok nem mindig egyértelműek, a kilazított izmok, a stressz csökkenése és a mélyebb alvás mind hozzájárulhatnak a fájdalom enyhüléséhez.
Miért érezzük magunkat jobban már egy alkalom után?
Dr. Carla Kuon szerint nehéz elválasztani a masszázs fizikai és érzelmi hatásait: az érintés egyszerre oldja a feszültséget és növeli a szervezet endorfinszintjét.
A kutatások alapján a masszázs:
- csökkenti a szorongást és a depresszió tüneteit,
- növeli a mentális ellenállóképességet,
- segít visszatalálni a testtudatossághoz.
Egy HIV-vel élőket vizsgáló kutatás résztvevője például úgy fogalmazott: a masszázs „emlékeztette arra, hogy még mindig ember”.
A szakértők szerint ezek a hatások szinte bárkire érvényesek, de különösen fontosak lehetnek azok számára, akik ritkán részesülnek pozitív, gyengéd érintésben, például krónikus fáradtságban, long covidban vagy nagyfokú fájdalomban élőknek.
Kinek segíthet a masszázs?
A masszázsterápia:
- csökkentheti a fájdalmat és a feszültséget,
- javíthatja a hangulatot, az alvást és a közérzetet,
- különösen hasznos lehet azoknak, akik ritkán kapnak támogató érintést,
- segíthet olyan betegeknek, akik opioidmentes fájdalomcsillapítást keresnek.
A kutatások alapján minél több terhet cipel valaki – fizikai vagy érzelmi értelemben –, annál nagyobb megkönnyebbülést tapasztalhat a masszázs után.
Hogyan illesszük be a masszázst a mindennapokba?
A szakértők hangsúlyozzák: a masszázs ereje az érintésben rejlik, ezért akkor is érdemes élni vele, ha a professzionális kezelés nem elérhető számunkra, és például nem tudunk elmenni egy nyirokmasszázsra.
Beépíthetjük a hétköznapokba:
- önmasszázzsal (nyak, váll, talp), amihez készíthetünk saját izomlazító masszázskrémet is,
- egyszerű otthoni technikákkal (végezhetünk például tenyérmasszázst gumilabdával edzés után),
- rövid, célzott masszázsvideók követésével,
- páros vagy családi relaxációs rituálékkal.
Forrás: The Guardian, fotó: Unsplash/Getty Images
