- Manapság rengeteg szó esik glutén-intoleranciáról és a cöliákiáról is, sokan azonban nem tudják, hogy a kettő nem ugyanazt jelenti.
- Ha ismerjük a tüneteket, hatékonyan fel tudjuk ismerni, hogy melyik problémával állunk szemben.
- Olvasd el a hasznos összehasonlításunkat, hogy megkülönböztethesd a glutén-intoleranciát a cöliákiától.
Manapság rengeteg szó esik gluténérzékenységről, de a legtöbb ember nincsen tisztában vele, hogy mi a különbség a klasszikus gluténérzékenység vagy a cöliákia, illetve a nem-cöliákiás gluténérzékenység, vagyis glutén-intolerancia között.
A két különbség bár okozhat hasonló tüneteket, de nagyon komoly eltérések vannak közöttük – és egyáltalán nem mindegy, hogy melyikről is van szó…
Mi is az a glutén?
A glutén egy természetes fehérjekomplex, ami a búzában, rozsban, árpában és ezek hibridjeiben fordul elő – ennek köszönhetjük a tészták rugalmasságát és nyúlósságát. A legtipikusabb gluténforrások az alábbiak lehetnek:
- kenyér és más péksütemények
- édességek
- tészták
- pizza alapok
- kekszek
De tartalmazhatnak glutént más élelmiszerek is, például a reggelire fogyasztott gabonapelyhek, vagy olyan feldolgozott ételek, mint a felvágottak vagy fagyasztott készételek. Gyakran a glutén „fogja össze” az ételeket, és alapvetően nincs semmi probléma azzal, ha gluténtartalmú ételeket fogyasztunk.
Probléma akkor van, ha a szervezet valamiért érzékeny a gluténra, ilyenkor ugyanis – az érzékenység mértékétől függően – kellemetlen vagy akár veszélyes tünetek is jelentkezhetnek.
Glutén-intolerancia és cöliákia – mi a különbség?
A glutén-intolerancia a gluténérzékenység egyik formája, amit nem-cöliákiás gluténérzékenységnek is nevezünk. Ez nem autoimmun betegség és nem is allergia, azonban mégis jelentkeznek bizonyos tünetek a glutén fogyasztása után.
A nem-cöliákiás gluténérzékenység tünete lehet például a gluténfogyasztás után jelentkező:
- puffadás
- hasi fájdalom
- fejfájás
- hasmenés vagy székrekedés
- fáradtság
- „ködös”, tompa közérzet
Ilyenkor nincsen egyetlen biztos laborvizsgálat, amely igazolhatja az érzékenységet, így a glutén-intolerancia legtöbbször csak úgy bizonyosodik be, ha kizárjuk a glutént az étrendünkből, mire a tünetek javulni kezdenek, majd eltűnnek.
Cöliákia – ez már autoimmun betegség
A cöliákia esetében glutén fogyasztása után az immunrendszer megtámadja a vékonybelet, a bélbolyhok pedig károsodnak. Ez felszívódási zavarokhoz, vitaminhiányhoz és hosszú távon akár súlyos szövődményekhez is vezethet.
A cöliákiának hasonló tünetei lehetnek, de vannak specifikus jellemzők is. Ezek kísérhetik ezt az állapotot:
- hasmenés, puffadás, hasfájás
- fogyás
- fáradtság
- vérszegénység, vashiány
- bőrpanaszok
- gyerekeknél növekedési elmaradás
Ebben az esetben az állapot vérvizsgálattal és/vagy bélbiopsziával igazolható és élethosszig tartó, szigorú gluténmentes diétára van szükség ahhoz, hogy az érintettek kordában tarthassák.
Glutén-intolerancia vagy cöliákia – ezek a legfontosabb különbségek
Honnan tudhatom, hogy glutén-intoleranciám van-e?
A nem-cöliákiás gluténérzékenység kapcsán az egyik legnehezebb, hogy nem igazán igazolható vizsgálatokkal. Lehetséges, hogy a cöliákiát vizsgáló teszünk negatív lesz, mi azonban továbbra is érezzük a kellemetlen tüneteket.
Ilyenkor némi türelemre van szükség: érdemes gluténmentes diétára váltani és figyelni a hatásokat. Ha úgy érezzük, javulnak a tüneteink, akkor talán jó ötlet hosszú távon tartani a diétát. Fontos azonban megjegyezni, hogy amennyiben a szervezetünk nem érzékeny a gluténra, önmagában nem számít egészségesebbnek a gluténmentes táplálkozás.
Szerencsére ma már rengeteg spéci gluténmentes terméket lehet kapni, így azoknak sem kell feltétlenül lemondaniuk a jól megszokott finomságokról – például tésztákról és péksüteményekről – akik valamiért gluténmentes étrendet követnek.
Forrás: Bupa Fotó: Getty Images
