- Az utazás előtt a biztonság is fontos szempont: ebben segíthet a Global Guardian 2027-es kockázati térképe.
- A vállalat szerint 9 ország kockázata nőtt, köztük népszerű turistaparadicsomok is ott vannak.
- Jó hír viszont, hogy Magyarországot biztonságosabbnak ítéli a Global Guardian, és Dél-Koreába is nyugodtabb szívvel utazhatunk.
Ha nyaralást tervezünk, általában napsütésre, tengerre és legfeljebb egy kis kalandra vágyunk. De abban talán még az extrém élményeket kereső utazók is egyetértenek, hogy az egyik legfőbb szempont, hogy a választott úti célunk biztonságos legyen.
A Global Guardian 2027-es kockázati térképe öt biztonsági kategóriába sorolja a világ országait és egyes térségeit, így szuper tájékozódási pontot jelenthet, de jövőre szeretnénk messziről elkerülni a potenciális veszélyforrásokat.
Mit érdemes tudni a 2027-es kockázati térképről?
A Global Guardian 2026. szeptember végén közölt 2027-es Global Risk Mapje öt fő kockázati szintet használ: alacsony, mérsékelt, közepes, magas és szélsőséges.
A térkép újdonsága, hogy már nem kizárólag országos szinten értékeli a kockázatot. Egy országon belül is különbséget teszhet városok, vidéki térségek, határvidékek és más régiók között. Ennek azért van jelentősége, mert egy ország általános besorolása nem feltétlenül tükrözi egy adott turisztikai célpont tényleges biztonsági helyzetét.
A Global Guardian amerikai biztonsági és kockázatelemző vállalat, azolgáltatásai között utazásbiztonsági, védelmi, egészségügyi evakuációs és kockázatelemzési szolgáltatások is szerepelnek.
A vállalat többek között az alábbi tényezőket vizsgálja:
- bűnözés,
- fegyveres konfliktusok,
- egészségügyi kockázatok,
- természeti katasztrófák (például vulkánkitörések),
- infrastruktúra és közlekedés,
- politikai stabilitás,
- társadalmi zavargások,
- terrorizmus.
Fontos azonban, hogy a Global Guardian kereskedelmi biztonsági szolgáltató, ezért a térképet nem érdemes az egyetlen utazási kockázati forrásként kezelni, érdemes összevetni a célország hivatalos utazási tájékoztatóival is.
Törökországba vagy Egyiptomba mennél? Nem biztos, hogy jó ötlet
A 2027-es lista szerint néhány népszerű turistaparadicsom is célkeresztbe kerül. Ilyen például Törökország és Egyiptom is.
Törökország esetében a kockázatok jelentős része nem a fő turisztikai célpontokat, hanem az ország keleti és délkeleti, konfliktuszónákhoz közeli területeit érinti – különösen a Szíriával és Irakkal közvetlenül határos térségekben indokolt fokozott óvatosság. A határ menti területekre vonatkozóan azt tanácsolják, hogy csak feltétlenül szükséges esetben utazzanak oda.
Egyiptom is kockázatos úti cél lett
Egyiptom esetében továbbra is elsősorban az Észak-Sínai-félsziget, egyes Izraellel határos területek, valamint bizonyos távoli sivatagi térségek számítanak kockázatosnak. A nagy turistaközpontok – például Hurghada, Marsza Alam és Sarm es-Sejk – helyzete jobb, de a Sínai-félszigeten szervezett vagy önálló szárazföldi kirándulások előtt különösen fontos az aktuális biztonsági helyzet ellenőrzése.
Kilenc ország kockázata nőtt
A Global Guardian szerint egyébként 2027-re összesen kilenc ország biztonsági besorolása romlott, közülük hét a Közel-Keleten található. A változások hátterében elsősorban a 2026-ban kirobbant iráni háború áll.
A Global Guardian értékelése szerint az alábbi változások mérhetőek:
- Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Jordánia: mérsékelt helyett közepes kockázat;
- Szaúd-Arábia: mérsékelt helyett közepes kockázat;
- Bahrein és Kuvait: mérsékelt helyett magas kockázat;
- Irán: magas helyett szélsőséges kockázat.
Ezek a változások elsősorban a helyi konfliktushoz, az iráni támadások lehetőségéhez, az amerikai katonai jelenléthez és az energia-infrastruktúrához kapcsolódó kockázatokhoz kötődnek.
A turisták számára ennek azért is lehet jelentősége, mert a Közel-Kelet fontos nemzetközi légiközlekedési csomópont. Dubai, Abu-Dzabi és Doha is gyakori átszállási pont Ázsia, Ausztrália és az Indiai-óceán térségének úti céljai felé. A 2026. márciusi események megmutatták, hogy egy regionális konfliktus az átszálló utasok útvonalait is rövid idő alatt jelentősen megváltoztathatja.
Kubában a közbiztonság helyett már az infrastruktúra a fő kokcázat
A Global Guardian szerint Kuba ia közepes kockázati szintre került a mérsékelt kategóriából. A vállalat szerint nem elsősorban a közbiztonsági helyzet romlása áll a változás mögött. A problémát inkább a tartós áramkimaradások, az üzemanyaghiány és az ország gazdasági nehézségei jelentik, amelyek az infrastruktúrát és az egészségügyi rendszert is komoly nyomás alá helyezik.
Ez arra is jól rámutat, hogy egy utazási kockázat nem feltétlenül jelent közvetlen bűnügyi veszélyt. Egy ország akkor is kockázatosabbá válhat, ha például nehezebbé válik az egészségügyi ellátás vagy az alapvető infrastruktúra működése.
Melyik országok lettek biztonságosabbak?
A Global Guardian három ország esetében javulást jelez, köztük egy meglepő személyes kötődéssel:
- Jamaica: magas helyett közepes
- Dél-Korea: mérsékelt helyett alacsony
- Magyarország: mérsékelt helyett alacsony lett
Jamaica esetében a javulás elsősorban a bűnözés visszaszorításával függ össze. A Global Guardian szerint 2024 és 2025 között az emberölési ráta mintegy 40 százalékkal csökkent, és a 2026-os előzetes adatok is további javulást jeleznek. Ugyanakkor a biztonsági intézkedésekben a hadsereg is részt vesz, ezért a vállalat szerint kérdéses, hogy a javulás mennyire lesz tartós.
Dél-Korea a korábbi mérsékelt kategóriából az alacsony kockázati szintre került. A Global Guardian ezt elsősorban a korábbi belpolitikai válság enyhülésével indokolja.
Magyarország szintén a mérsékeltből az alacsony kockázati kategóriába került. A Global Guardian szerint ennek egyik fő oka a 2026-os választás után bekövetkezett politikai változás és az Orbán Viktor vezette kormány leváltása. A vállalat értelmezése szerint ez csökkentette a belpolitikai tiltakozásokkal és társadalmi zavargásokkal kapcsolatos kockázatot.
Akkor most tényleg ne utazzunk?
Fontos látni, hogy Global Guardian térképe hasznos tájékozódási eszköz lehet, de nem egyenlő egy hivatalos utazási figyelmeztetéssel.
Utazás előtt ezért érdemes legalább három dolgot összevetni:
- az úti cél országos és regionális biztonsági helyzetét
- a saját országunk – magyar utazóként például a magyar külügyi szervek – aktuális utazási tájékoztatását
- az esetleges átszállási országok és repülőterek helyzetét.
A kockázati térképet ezért célszerű kiindulópontként, nem pedig önmagában meghozott utazási döntésként használni.
Forrás: GlobalGuardian Fotó: Unsplash
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
