Spirituális tisztulás vs. agyserkentő diéta – amit a böjtölésről tudni kell

2018. február 19.
Azt mondják, a fegyelem az, amikor lemondunk valamiről, amit ebben a pillanatban megkívánunk, valami olyasmiért, amire igazán vágyunk. Februárban és márciusban itt a böjt időszaka, amikor sokan lemondanak a finom falatokról, akár a sportos megjelenés, akár a spirituális megtisztulás érdekében. Akárhogy is, a táplálkozásunk átmeneti megváltoztatása sok tanulsággal szolgálhat.

A böjt szinte az összes világvallásban megjelenő elem, amikor a hívők időlegesen vagy bizonyos keretek között táplálékot (vagy bizonyos táplálékfajtákat) vonnak meg maguktól. A gyakorlat célja, hogy tisztábban lássák a világot, és megértőbbekké váljanak más emberek és teremtmények iránt. Buddha, Jézus Krisztus, Mózes, Mohamed, és Konfuciusz is böjtölt, de nem kell feltétlenül történelmi nagyságrendű egyénnek lennünk ahhoz, hogy lelki és szellemi megtisztulást nyerjünk a táplálkozásunk időszakos visszafogásával.

Mit jelent az időszakos böjt?

Egyes kutatások szerint a szokásosnál kisebb mennyiségű tápanyagbevitel hatására olyan kémiai vegyületek jelennek meg az agyban, amelyek elősegítik új agysejtek képződését. A lehetőség felkeltette néhány amerikai technológiai vállalat vezetőjének figyelmét, akik körében újabban nagy divat az időszakos diéta, azaz az intermittent fasting. A koncepciót követők a hét bizonyos napjain (néha akár több napon át) egyáltalán nem fogyasztanak élelmiszereket vagy főtt ételeket, mindössze vizet, kávét és fekete teát. Egyes tech-vezetők, mint páldául az Evernote jegyzetelő szoftvert kifejlesztő vállalat korábbi ügyvezetője, Phil Libin, a diéta következtében megnövekedett koncentrációképességről és produktivitásról számoltak be. Ez egyezik a böjtölés egyik tradicionális céljával, amikor valaki a mentális tisztánlátás elérése érdekében mellőzi az evést. A probléma persze az, hogy a szervezet számára rendkívül veszélyes lehet akár csak 24 óra tápanyagok nélkül, így a módszert ebben a formában kizárólag szakember felügyelete mellett szabad kipróbálni.

Bőséges reggeli, minimál vacsora

Vannak, akik az időszakosságot kevésbé drasztikusan értelmezik, és arra vállalkoznak, hogy bizonyos napszakokban nem fogyasztanak ételt. Ennek klasszikus példája az „este 6 után már nem eszem” filozófiáját követők népes tábora, akik az intermitten fasting elkötelezettjeivel szemben jóval nagyobb szívességet tesznek a szervezetüknek. Sok dietetikus hívja fel ugyanis a figyelmet arra, hogy a legideálisabb, ha a királyi reggeli – közepes ebéd – visszafogott vacsora kategóriáit követjük a napi étkezéseink mennyiségét illetően.

Fő az elővigyázatosság!

Az időbeosztás mellett a keresztény kultúrkörben a leggyakoribb a hús elhagyását jelentő negyvennapos böjt. A spirituális megtisztulás mellett a gyakorlat abban is sokat segít, hogy felfedezzük a húsmentes fogások változatosságát, és személyesen is megtapasztaljuk: nagyszerűen átvészelhető, sőt kifejezetten élvezhető öt hétnyi vegetáriánus lét. A szervezetünk különösen hálás lesz, hiszen a vega, esetleg nyers ételekből álló böjti étrend megkönnyebbülést jelent az emésztőrendszernek, csökkentheti a vérnyomást, erősítheti az immunrendszert, és nem utolsósorban elősegíti a bőr tisztulását.

Akármilyen böjtöt is követünk – ha követünk valamilyen egyáltalán –, érdemes nagy tudatossággal csinálni a dolgot. Mindenképpen kérjük ki dietetikus, vagy legalább a háziorvosunk véleményét, és figyeljük meg, hogy milyen hatással van a böjt a pszichénkre. Ha a táplálékmegvonás hosszabb időn át meghatározza a gondolatainkat, és a legnagyobb személyes sikerünknek (esetleg kudarcunknak) éljük meg, akkor próbáljunk nyíltan beszélni a dologról egy barátunkkal vagy akár szakemberrel, hogy időben megelőzzük a tartós evészavar kialakulását.

SzerzőFutureater  Fotó: Profimédia – Red Dot

Van pár jó tippünk akkor is, ha a korodhoz passzoló fogyókúrát keresed!