Törzshely, offline találkozási pont, kulturális töltőállomás, gyerek-és kutyabarát oázis, a lassulás terepe, stresszmentes zóna – mindezek szeretne lenni a Szabadság Bisztró a történelmi Pest szívében, pár perc sétára a Parlamenttől. A historikus falak között a vendéglátás hagyományos értékeit képviselik, de kortárs szellemiségben, a magyaros és a bisztró konyha legjavát kínálva.
KÁVÉHÁZTÖRTÉNELEM
Budapesten az 1900-as években közel 500 kávéház és kisebb kávézó nyitotta meg kapuit – köztük a Szabadság Bisztró is (1902). A századelő kedvezett az új típusú vendéglátóhelyeknek. A lakhatási viszonyok sanyarúak voltak, drága volt a világítás, a tüzelő, így a fényes, díszes, jól fűtött terek kapóra jöttek. A nagykávéházak írókat, költőket, színészeket, művészeket, kabarécsillagokat vonzottak. Ahova ők jártak, oda jártak a szép nők, és ahol a szép nők megjelentek, ott felbukkantak a gazdag férfiak. Ezen egyszerű képlet mentén vált a kávéház az információcsere, a pezsgő szellemi élet, a sokrétű tájékozódás, az újságolvasás, a demokrácia, az alkotás terévé. Tündöklésüknek a kommunizmus vetett véget, mely nem kedvelte a szabad gondolkodás, a gyülekezés helyszíneit, így az államosítás kényszerpihenőre küldte a kávéházakat.
A SZABADSÁG ANNO
A Szabadság Kávéház helyén a 19. században laktanya állt. Falai között végezték ki Battyhány Lajost, amire a tér közepén a Battyhány-örökmécses emlékeztet. A rosszemlékű épületet lebontották, az újonnan emelt ház földszintjén a Strausz család 1902-ben megnyitotta kávéházát, mely az 1849-es szabadságharc emlékére a Szabadság nevet kapta. A szecessziós jegyeket mutató grandiózus tér hamarosan kedvelt lett a budapesti értelmiség körében, Ady Endre itt írta a Harc a Nagyúrral (1906) című versét. A fénykornak, a szecessziós pompának a kommunizmus vetett véget, a grandiózus részleteket elfalazták. A Spartacus Presszóra átkeresztelt hely az eredeti funkciót tovább vitte, így akadályozva meg azt, hogy a rendszerváltást követően bankfiók vagy más egyéb nyíljon a történelmi falak között. Mindez azt jelenti, hogy a hely 117 éve arról szól, aminek szánták, vagyis a vendéglátásról.
HITVALLÁS
Kell egy hely, ahol az ember kiszakadhat a rohanó hétköznapok problémáiból. Kell egy hely, ami tereiben, hangulatában, gesztusaiban, tempójában megidézi a polgári miliőt, de a mai kor kényelmét, ízeit is magába olvasztja. A név tekintetében a Szabadság szó szellemi szabadságot jelöl, amit a logóban látható madár szimbolizál. „Törekvésünk, hogy a nagykávéházi hangulat újból tapintható legyen a térben. Ezt, élőzene, a könyvespolcainkra kihelyezett kortárs szépirodalmi ajánlások segítik, de nem kívánunk rátelepedni a vendégre. Az apró lakberendezési fogásokkal puhábbá, otthonosabbá varázsolt kávéház a nyugalom szigete szeretne lenni anélkül, hogy vendéglátásról áttennénk a hangsúlyokat valami olyasmire, ami nem feladatunk” – húzza alá Sebők Manna ügyvezető, aki így összegez: jót szeretnének adni. Jó ételt, jó kávét, jó kulisszákat, jó hangulatot és jó szót, – nem többet.
GASZTRONÓMIA
A Szabadság Bisztró napszakonként változó hangulattal várja vendégeit. A reggeli méltatlanul mellőzött műfaj, így ennek az étkezésnek a rangját szeretné visszaállítani a gasztrokoncepció megújításáért felelő séf Kovács Levente. A Quick Lunch rendszert a Szabadság Bisztró testvérétterme, a ZONA évek óta sikerrel alkalmazza, ezért itt is megjelenik, így 12.00-tól 15.30-ig lehet élni a gyors ebédelés lehetőségével. Akinek erre sincs ideje, az „elviteles pultból” előre dobozolt, mutatós és minőségi fogásokkal térhet vissza a munkahelyére vagy töltheti fel otthoni éléskamráját házi péksüteményekkel, kistermelői tejtermékekkel, illetve joghurt alapú pohárdesszertekkel. Az este az á la carte étkezések ideje, ami mellé minden nap élőzenét kínálnak célközönségüknek: a belváros lakosainak, a gyermekes családoknak és a turistáknak egyaránt.
„Modern, fiatalos, letisztult és nem túl bonyolult bisztrókonyha megvalósítására kaptam felkérést a Szabadság falai között, ami a magyar gasztronómiát hangsúlyosan képviseli és teszi mindezt kortárs felfogásban – mondja Kovács Levente. – Míg a ZONA-ban fine dining konyhát viszek, a Szabadság Bisztróban azt élvezem, hogy közérthetőbb, hétköznapibb ételeket készíthetek. A Quick lunch rendszert azért szeretem különösen, mert heti megújulásra ad lehetőséget, ami kiváló terepe annak, hogy a magyar gasztronómia klasszikus ételeit és alapanyagait rendszeresen szerepeltessem a menüben egy olyan bisztró esetén, amely elhelyezkedése okán rengeteg turistát és expatot vonz. Munkámat remekül egészíti ki Andrási Beáta cukrász, Mihályi László-tanítvány, aki 10 hónapot töltött a modern hazai cukrászművészet legismertebb műhelyében, a Váci Desszert Szalonban majd a Buddha-Bar cukrászatát vezette mielőtt a Szabadság Bisztrót választotta.”
Fotó: Sárosi Zoltán Archív: Fortepan
