Gyere velem vidékre: Szabó Magda nyomában

2019. április 19. |
Central Médiacsoport Zrt.

Szerető család, meghitt otthon, izgalmas gyerekkor a Szabó Magda Emlékmúzeum falai között.

Szabó Magda nekem sokáig egyet jelentett az Abigéllel. Az általános iskola után sokáig nem is találkoztam vele újra, de talán nem véletlenül. Szabó Magda az az író, akit magunknak kell felfedeznünk, nem pedig külső nyomás hatására. Szabó Magdára időt kell szánni, ízlelgetni, érlelni magunkban az emberi titkok nyomába eredő történeteit, amik gyerekkorának csodálatos világából nőttek ki.

Hol született Szabó Magda?

Ha Debrecenbe akarok menni, s ilyenkor érdeklődnek: most éppen hová, azt felelem: haza… Különös haza ez, amelyben más optikai törvények uralkodnak, mint bárhol a földön, s minden, amit hazaérve meglátok, szemlencsém rétegfelvétele, amely már nem is kettőt lát, mint a biopiában szenvedők vagy részegek, hanem legalább hármat, olykor négyet, hatot. Több kép kopírozódik egymásra egyazon pillanatban minden érzékelésre, és éles és hiteles valamennyi” – írta Szabó Magda szülővárosáról, Debrecenről. Mind, akik máshol élünk, mint ahol felnőttünk, pontosan értjük, hogy mit jelent ez megsokszorozódott látás: életünk terekhez kötődő, fontos pillanatait.

Szabó Magda számára is fontosak voltak ezek az emlékek, ugyanis végigkísérték karrierjét, karaktereket és történeteket segítettek megalkotni. Debrecenben jártunk hát utána, hogy hol született meg és hol nőtt fel Szabó Magda, aki innen fejlődött íróvá. Az ezeknek az éveknek az emlékére készült kiállítás két éve nyílt meg a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának az épületében.

A látogatás már régóta érett bennem, a hétvégén pedig a szerencse és az időjárás is úgy hozta, hogy el tudtunk menni. Mégsem volt egyszerű rátalálni az emlékházra. Azt tudtam, hogy az épületet a gimnázium udvarán kell keresni, de az iskola szombatra bezárt. Egy kis bolyongás után kiderült, hogy egy hatalmas, Szabó Magda táblát kellett volna keresünk, a gimi bejáratától jobbra.

Beszélő tárgyak

Szabó Magdát a Dóczy Gimnázium is Debrecenhez köti, az akkor még Dóczi Leánynevelő Intézetben tanult és érettségizett. Az iskola udvarán álló épületben helyet kapott  emlékmúzeum négy teremben mesél Szabó Magda egykori tárgyain keresztül a városban töltött gyerekkoráról és a családjáról.

A fantázia szülte szalont olyan ikonikus tárgyakkal rendezték be, mint a Rickle Mária, a dédanya hímezte rózsás zsámoly – ami a Régimódi történetből is ismerős lehet –, és itt találtak otthonra Szabó Magda jóskártyái is. A család sokat költözött a városon belül, de mindenhova magukkal vitték az ősöktől örökölt bútorokat és az otthon érzését. „Holtak s elevenek ki s bejártak különös otthonunkban, képzeletünk játékának és a legföldhöztapadtabb reális tényeknek ez a villogó ötvözete szorosabbra fonta hármunk kapcsolatát, mint a kígyó Laokoont és fiait” – írta Szabó Magda az Ókútban.

Az írónőnek gyönyörű gyerekkora volt művelt és a mesék és legendák világában jártas szülei, Jablonczay Lenke és Szabó Elek mellett, amit édesanyja még a születése előtt megjósolt: „nyilván olyan gyerekkora lesz, mint senkinek a világon, s úgy fog felnőni, valószínűtlen lények, valószínűtlen kulisszák között, sose tudva bizonyosan, mit ad a képzelet, mit a valóság.”

Lenke, Szabó Magda szerint, irodalmi és zenei műveltségével bármi lehetett volna: zongoraművész, pedagógus vagy író. Ő mégis inkább a szerelmet választotta, és arra törekedett, hogy a második házasságából lett családjának biztonságot teremtsen. Singer varrógépén játékokat készített eladásra, közben pedig Magdát sem hanyagolta el, sokat mesélt a kislánynak. „Anyám tenyerében forgatta a mindenséget, és a színek ezerszeresre gazdagodtak szavai nyomán, nélküle nincs Tündér Lala, se Sziget-kék, vagy Bárány Boldizsár.” A második terem Jablonczay Lenkét idézi meg.

Szabó Elek szobájában az apa alakja rajzolódik ki. A könyvek és a fényképek mind egy művelt és a családját szerető emberről árulkodnak. Joghallgatóként Ady Endre baráti köréhez tartozott, novellákat és verseket írt, később ő vezette be lányát a görög és a római legendák világába és ő gondoskodott a vallási neveléséről, Magda mégis inkább édesanyjára tekintett inkább családfőként. „Apám a komám volt, a barátom, a gyerekem, az ikertestvérem, egy kicsit én magam is, annyira hasonlítottunk egymásra biológiánkban, igényeinkkel, ízlésünkkel, mániáinkkal, igazán sok mindenünk volt, csak éppen nem a családunk feje és az atyám.

Szabó Magda gyerekkorában gyakran járt a Csokonai Színház előadásaira szüleivel, a színpad korai szeretetének is köszönheti későbbi drámáit. Az utolsó szoba maga is egy kis színházterem, ahol az írónő interjúkon keresztül mesél életművéről, munkáiról és a gyerekek iránti szeretetéről – ő maga mégsem vállalt gyereket, ahogyan a többi újholdas, ő is úgy döntött férjével, Szobotka Tiborral, lemondanak az utódokról, hogy ne lehessenek a rendszer túszai.

Amit átéltem, tartósította az emlékezet, mint vegyszerek a múmiát, egyébként segítettem a konzerválásban, mert mindent, ami történt, szétszabtam, és szeletkéit beleépítettem regényekbe, színdarabokba. Olykor aggaszt is, hogy ami velem és körülöttem valaha megesett, és amit én annak nyersanyagából alkottam, alig különíthető el. Ha meghalok, magammal viszem minden titkomat, s nem lesz irodalomtörténész, aki meg tudja fejteni, mikor ki voltam, melyik figurám, vagy mi volt valóban igaz ebben vagy abban az ábrázolásban.

Gyere velem a Szabó Magda Emlékházba!

A Szabó Magda Emlékházba a felnőtt belépő 700, a kedvezményes pedig 500 forint, tárlatvezetést 2000 forintért vehetsz igénybe. Hétfőtől szombatig délelőtt tíz órától délután négy óráig tart nyitva, kedden pedig este hatig.

Fotók: Jakab Csaba

Szólj hozzá te is!

Még több Utazás

3 termelői piac a nyári hétvégékre bio

3 termelői piac a nyári hétvégékre