Minden ország gasztrotörténetében megvan az a trash kaja, amiről egy-két évtizeddel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy az ikonikus nemzeti ételek közé fog lépni, nem kis mértékben a turizmusnak köszönhetően. Ahogy nálunk a Balaton-parttól a szentendrei sikátorig örökzöld kedvenc a lángos, úgy lett a lengyelek melegszendvicséből a nagyvárosok kedvelt utcai gyorskajája, ami népszerűségben helyenként kezd a pirogi fejére nőni.
Szovjet szellem egy szelet kenyéren
A zapiekanka – többes számban zapiekanki – az 1970-es években jelent meg az utcákon, a háztartásokban valószínűleg már korábban elterjedt kedvenc volt a melegszendvics. A lengyel pizza (hogy miért hívják így is, rejtély) utcára költözésében nagy szerepet játszott, hogy Gierek főtitkársága alatt a kommunista hatalom kis mértékben, de engedte az élelmiszerpiac privatizálását, így szabad utat nyitva a családi kisvállalkozások előtt.
Az alap zapiekanki jó szovjet értékekhez ételekhez híven egyszerű, olcsó és gyorsan elkészíthető. Bagett, gombakrém, sajt, ketchup, ennyi kell csak hozzá. Maga az elnevezés a lengyel zapiekać igéből származik, ami nagyjából annyit jelent, „ropogósra sütni”, így pedig mindenféle sült egytálételre használják.
A trash győzelme
A keleti blokk szétesése és a gazdasági növekedés hatására a zapiekanka háttérbe szorult, de nem tűnt el teljesen. A nagyvárosokban továbbra is könnyen belefuthatunk, egy-egy ikonikus helyet pedig a hipszterhullám is a vállára vett. Az egyik leghíresebb zapiekankizó minden bizonnyal a Krakkó zsidónegyedének főterén található nyolcszögletű bódésor, ahol 4-5 cég árulja egy-egy ablakból a mindenféle extraízekkel turbózott melegszendvicseket. Ha esetleg arra járnánk, az áfonyalekváros-ostyepkás (Tátrában készülő füstölt juhsajt) verziót semmiképp ne hagyjuk ki. Itt a korona előtti időkben nem ritkán hosszan kígyózott a sor ebédidőben, szombatonként pedig a tér bolhapiaccá változott – na nem a filmekben látott romantikus verzióvá, hanem a számunkra is ismerős panelalji valósággá. De hát ez a posztszovjet varázs.
Krakkó: divatos melegszendvics a zsidónegyed főterén, a Plac Nowyn (balra), illetve Csufi filléres, ám nem kevésbé finom verzió Nowa Huta egy eldugott utcájában (jobbra)
Ha már a retrónál tartunk: ahogy a legfinomabb lángosokat és velős pirítósokat is sokszor a legfurcsább helyeken kóstoljuk, úgy nagyon finom zapiekankát lehet kifogni a legbizarrabb helyeken. Mi például a krakkói Nowa Huta városrészében egy kevéssé bizalomgerjesztő piacon futottunk bele iszonyú csúnya, de bűnösen finom melegszendvicsekbe, nagyjából 350 forint értékű zlotyiért cserében. Szívélyes kiszolgálást mondjuk nem érdemes várni ennyiért, inkább a sulibüfére emlékeztetett az egész hangulata, de azt hiszem mi, közép-európaiak szeretjük az ilyen lepukkant panelromantikát.
Zapiekanka otthon
Mivel most úgyse lehet utazni, meg amúgyis a házilag készített mindig a legjobb, csináljunk mi magunk lengyel melegszendvicset. Igazából, ahogy az már sejthető, végtelenül egyszerű műveletről van szó. Az alap zapiekanka csak bagettből, az arra kent gombakrémből és a ráreszelt sajtból áll, de ezt nyugodtan turbózzuk fel. Illetve érdemes lehet bevetni pár trükköt, amitől igazán pöpec vacsorát varázsolhatunk belőle.
- A gombakrémet mindenképp házilag készítsük el! A gombákat ehhez reszeljük le, majd némi dinsztelt hagyma társaságában pároljuk addig, míg minden víz eltűnik róla. Ne fűszerezzük túl, só, bors, esetleg egy kis majoránna jöhet bele.
- Keverjünk hozzá egy-két evőkanál krémsajtot, ettől igazán krémes lesz, és a gombaízen is lágyítunk.
- A bagettet vágjuk félbe, a közepét kicsit ki is kaparhatjuk, így jobban meg tudjuk pakolni feltéttel. A kikapart bélt morzsoljuk a gombához.
- Szórjuk meg NAGY adag sajttal, a sokat gyepált trappista erre pont tökéletes.
- Pluszfeltétnek mehet rá akármi és bármi, ami van otthon és bírja a gyomrunk. Mi most az észszerűség keretein belül maradva, és a lengyel konyhát szem előtt tartva, füstölt sonkát és csemegeuborkát kockáztunk rá, illetve pár szelet gombával áldottuk meg.
- Mehet is a sütőbe, vagy ha van oldszkúl melegszendvicssütőnk, akkor abba.
- Frissen, melegen nyomassunk rá egy adag ketchupot, flancoljuk némi frissen vágott zöldfűszerrel, és pusztítsuk el az utolsó morzsáig.
Utazni ugyan még nem lehet egy ideig, de ez nem jelenti azt, hogy ne varázsolhatnánk kedvenc helyeinket a tányérunkra!
A receptért kattints a Nosalty oldalára!
