Gyümölcsöt savanyítani távolról sem ördögtől való dolog. Egy gyors pác, pár nap türelem és az addig kemény őszibarack olyan puha és fenomenálisan ízletes lesz, hogy az új ízélmény teljesen felülír majd mindent, amit eddig a savanyított ételekről gondoltál.
A következő receptet a gyorsan véget érő nyár ihlette, az utolsó betakarításokból való friss barackok egy pár napig tartó pácolás által nyerik el majd új, egyszerre fűszeres és kellemesen savanykás ízüket. A savanyított barackot egyaránt ajánljuk grillezett vagy sült sertéshúsos, csirkés és halételekhez is, ezúttal azonban egy vérpezsdítően finom reggelivel tálaljuk, melynek a barackon kívül a friss kenyér és a krémes, ízletes bivalymozzarella lesznek a főszereplői.
Mossuk meg az őszibarackokat, vágjuk félbe őket, majd magozzuk ki őket. Vágjuk ujjnyi szeletekre a barackokat, majd rendezzük el őket egy széles szájú csatos üvegbe, tegyük közéjük a babérlevelet, a fahéjat és chilipaprikát.
Ha elrendeztük, öntsük az almaecetet az üvegbe.
Egy kis serpenyőben, közepes lángon keverjük össze a cukrot és a sót és a nagyjából két evőkanálnyi vizet. Folyamatos kevergetés mellett melegítsük fel annyira, hogy a cukor és a só feloldódjon.
Öntsük ezt a cukor-só-oldatot a csatos üvegbe, majd öntsük fel a maradék 2 evőkanál vízzel.
Zárjuk le és fordítsuk meg párszor, hogy összekeveredjenek a savanyító pác alkotóelemei. Tegyük hűtőbe, és legalább 2 napig (vagy legfeljebb 5 napig) hagyjuk állni felhasználás előtt.
Ha elérkezik a nagy nap, és a barackok már megértek a fogyasztásra, vágjunk két szelet kovászos vagy rozskenyeret, pirítsuk meg őket. Pirítás után tépkedjük (vagy villával nyomjuk szét) a kenyérre a burratát, vagyis a bivalymozzarellát. Mindegyikre tegyünk pácolt őszibarackot, majd szórjuk meg bazsalikommal, és ízesítsük pelyhes sóval és frissen őrölt borssal.
