A rántott húsos szendvics egy olyan költemény, ami életünk különböző pontjain kísért minket. Ott volt, amikor a hosszú vonatúton, félúton a Balaton felé megéheztünk, amikor egy lyukasórában hangosan megkordult a gyomrunk, vagy amikor biztosak voltunk benne, hogy nem tudjuk végigülni néhány falat nélkül a Hamlet második felvonását. Az emlékeket lehet, hogy idővel megszépítette a felejtés, hiszen a szendvics elég gyakran száraz és fullasztó volt. Ezzel a recepttel azonban a régi élmény új színeket kap: szaftos, omlós – és nem mellesleg fóliamentes – verziót készíthetünk, ami nosztalgikus, mégis újszerű.
A legomlósabb rántott hús
Az élmény nagy részét maga a hús adja, ezért ha otthon készítjük a szendvicset, ezt az elemet kell tökéletesen eltalálnunk. A jól ismert hússzelet ismertetőjelei: mélybarna külső, ropogós panír és szaftosan puha belső.
Ahhoz, hogy szaftos legyen a rántott húsunk, inkább felejtsük el az agresszív klopfolást.
Ugyan a klopfolás a hús szerkezetének felpuhítását szolgálja, egyes esetekben inkább ront a helyzeten, mint javít rajta. Ez a lenti szendvics esetében is így van: sertéskaraj kerül a panírba, ennek a szeletnek pedig jól áll, ha vastagon hagyjuk, annyival is szaftosabb lesz, nem szárad ki olyan könnyen. A ropogós külsőről pedig a pankomorzsa gondoskodik.
A legfrissebb szósz
Persze a hús nem tudná egyedül elvinni a hátán az egész szendvicset, szüksége van némi kiegészítésre ízben. Ezt legtöbbször a saláta, a csemegeuborka és valamilyen friss szósz hármasa adja.
Jelen esetben az uborka belekerült a szószba, ezzel a szendvics összeállítása még egyszerűbb lesz, az aromák pedig teljesebb összhangban jönnek vissza minden falatban. A kaporból későnyári fűszerességet, a citromléből pedig harsány frissességet nyerünk.
A klasszikus császárzsömle
És ami az egésznek megadja az igazi retró körítést: a szendvicset pakoljuk császárzsömlébe, aminek puhasága körbezárja a szószt, salátát és rántott húst. Ha elcsomagolnánk magunknak a kirándulásra, irodába vagy a gyerekeknek az iskolába, inkább használjunk papírt vagy szalvétát a műanyag és alufólia helyett.
A mártáshoz vágjuk fel (kis kockára vagy karikára) az uborkát és a fokhagymát, és keverjük el a majonézzel, cukorral, citrommal, kaporral, sóval és borssal. Felhasználásig tartsuk a hűtőben.
A hússzeleteket sózzuk és borsozzuk, utána pedig előkészítjük a panírozáshoz szükséges alapanyagokat. Lisztben, tojásban és a pankóban megforgatjuk a húst, majd forró olajban kisütjük őket.
Csepegtessük le szalvétán, sózzuk, és pár csepp citromlével is ízesítsük a rántott húst.
Jöhet a szendvicsek összeállítása: vágjuk félbe a császárzsemlét, kenjük meg az alsó felüket tejföllel vagy vajkrémmel, és fektessünk rájuk jégsalátát. Erre jöhet a hús, majd a szósz és a kapor.
Folytassuk sajttal, újabb réteg salátával, és zárjuk le a szendvicset a zsemle felső felével. Ha túl nagy falatnak tűnne, szúrjuk át egy pálcikával.
A szendvicsbe harapva biztosan előtörnek majd a legszebb emlékeink, kellemes nosztalgiázást mindenkinek!
A pontos hozzávalókért kattints a Nosalty oldalára!
Olvass tovább!
