Tisztítsuk meg a világot!

2021. szeptember 09. |

Szeptember 18-a a takarítási világnap, mely fókuszába az utóbbi években nem az otthonunk kitisztítása, hanem a nagyobb otthonunk, a Föld takarítása került. Az óceánok felszínén szigeteket alkotó, illegális szemétlerakókon dombokban álló, utcán cigicsikkszőnyeget alkotó szemét nemcsak a szemnek nem szép látvány, de környezetkárosító hatása is beláthatatlanul nagy.

A mi szemetünk is az óceánban végzi?

Valószínűleg mindenki látott már teknősbe ragadt műanyaghálóról készült, sokkoló fényképet. Nem egy-egy kiragadott példa az ilyen, Hawaii és Kalifornia között úszkál a világ egyik legnagyobb, összefüggő szemétszigete, ami 2021-re már 10-20 magyarországnyira nőtt. Ez és minden óceáni hulladék hozzájárul a vízi élővilág tönkretételéhez, ráadásul az ivóvizet is szennyezi.

De mégis hogyan kerül a vizekbe ennyi szemét, és mit tehetünk ellene? Sokan – különösen Kínában, Amerikában és az Európai Unióban – folyókba, folyók ártereihez rakják a szemetüket, mely idővel az óceánokban végzi. A legfontosabb, amit civilként a vízi hulladék csökkentéséért tehetünk, az a szelektív szemetesek, kialakított hulladékátadó helyek használata és a víztisztító szervezetek – például a tiszai PET Kupa vagy a nemzetközi The Ocean Cleanup szervezet – támogatása.

Nézzünk körül!

Persze nem kell tengerpartra menni ahhoz, hogy szemetet szedjünk, sajnos hazánkban is számos hely van, mely megtisztításra szorul. A legegyszerűbb, ha szemétszedő szervezet eseményén veszünk részt, így nemcsak a megfelelő eszközöket, de szakértelmet és motivációt is kapunk a feladathoz. Ha mégis egyedül indulnánk útnak, akkor a ZEEWA (zero emission waste) illegálishulladékbejelentő-platform honlapján tudjuk megnézni, hogy hova érdemes menni szemetet szedni. Az esemény előtt mindenképpen egyeztessünk a terület illetékesével, illetve előre szervezzük meg az összegyűjtött szemét professzionális elszállíttatását is!

tisztasag-pmi

Apró, de nagy problémát okoz

Magyarországon az emberek többsége, ha sajnos nem is szelektíven, de gyűjti a szemetét. Azonban a cigicsikkek esetében ez még mindig nincs így – ahogy a világ más tájain sem! Becslések szerint a világon évente 4,5 billió cigicsikket dobnak el, hazánkban a jelenlegi jogszabályok szerint 5000–50 000 forintos helyszíni bírságot kaphat az, akit elkapnak cigarettacsikk eldobása közben. Nem véletlen a szigorú jogszabály: egy eldobott cigicsikk ugyanis egy liter vizet tehet toxikussá a belőle kioldódó, akár 4000-féle toxikus kémiai anyaggal.

A legjobb és legegészségesebb megoldás természetesen az, ha el sem kezdünk dohányozni, illetve ha már megtettük, akkor minél előbb leszokunk. Azonban ha mégsem szokunk le valamiért e káros szokásunkról, akkor minden esetben kihelyezett kukákba vagy hordozható zsebhamutartóba gyűjtsük az elszívott cigarettavégeket! A füstmentes, égés nélküli alternatívák, így például a dohányhevítéses technológia esetében nincs égés, és nem kell elnyomni a cigicsikket, valamint nem keletkezik hamu sem, ezért a csikk egyszerűen kidobható egy hulladékgyűjtőbe, megkímélve ezzel környezetünket a szeméttől.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.

Olvass tovább!

A cigarettacsikkek utóélete

A cigarettacsikkek utóélete

Nincs is annál elkeserítőbb, mint amikor egy idilli helyen lenézünk a talpunk alá és kiderül, cigarettacsikkek tarkítják a talajt. Azon túl, hogy nem szép látvány, sokkal nagyobb problémák is vannak velük.

Szólj hozzá te is!

Még több Kirakat

Mondj nemet a füstre! ártalomcsökkentés

Mondj nemet a füstre!