A cigarettacsikkek utóélete

2020. szeptember 15.
Nincs is annál elkeserítőbb, mint amikor egy idilli helyen lenézünk a talpunk alá és kiderül, cigarettacsikkek tarkítják a talajt. Azon túl, hogy nem szép látvány, sokkal nagyobb problémák is vannak velük: a belőlük kioldódó kemikáliák nagy mértékben szennyezik a vizeinket és minket is, ráadásul a közhiedelemmel ellentétben nem papírból, hanem a műanyagok egy fajtájából készülnek, ami jóval lassabban bomlik le  – szerencsére azonban vannak megoldási lehetőségek!

Nem csak a dohányzás jelent környezetvédelmi és egészségügyi problémát, hanem az ezután megmaradó cigarettacsikkek is: egy-egy csikk apró problémának tűnhet, de annyira sokat dobálunk szét belőlük, hogy az globálisan mégis jelentős méreteket ölt, így nagyon fontos, hogy foglalkozzunk a problémával.

Kioldódó kemikáliák

Ugyan pénzbírsággal jár és az esztétikai hatás mellett erősen környezetszennyező is, mégis még mindig sokan eldobálják a cigarettacsikkeket a köztereken. Sokan nem tudják, hogy  a cigarettaszűrők cellulóz-acetátból, a műanyagok egy fajtájából készülnek. Jelenleg körülbelül 5700 milliárd cigarettacsikket dob el az emberiség évente, a belőlük kioldódó káros kemikáliák pedig ekkor már nem a levegőt és a tüdőnket, hanem a vizeinket és a Földet terhelik. A problémát felismerve egyre gyarapodik a cigarettacsikket feldolgozó, káros anyagoktól megtisztító vállalkozások száma, és szerencsére néhány szokásbeli változtatással és praktikával környezettudatosan kezelhetjük a cigarettacsikkek problémáját lakossági szinten is.

Kreatív megoldások

Mint minden újrahasznosítási projektnél, a csikkek újrahasznosításához is szükség van egy nagy adag kreativitásra. Léteznek már olyan környezetvédelmi cégek, akik az olyan, mások által újra nem hasznosítható hulladékokkal dolgoznak, mint például a használt kontaktlencsék vagy éppen a cigarettacsikkek – utóbbiból a csikkek elemekre szedése után akár hamutartók is készülhetnek. Sőt, egy ausztrál cég az aszfalt és az építőanyagok ellenállóságát erősíti velük, egy francia cég pedig műanyag használati tárgyak nyersanyagához használja a káros anyagoktól megtisztított csikkeket.

Szerencsére mára már – szektoron belül is – megindultak arra irányuló kutatások, hogyan lehetne a lebomló cellulóz-acetátnál kisebb környezeti hatással bíró szűrőket készíteni. Sőt, a dohánytermékek csomagolásakor használt  fóliák lehetséges alternatíváit is tesztelik már.. Emellett léteznek cigaretta-újrahasznosító központok is, amelyek céljai a jövőbe mutatnak: nem csak az az előnyük, hogy regionális beruházásként munkát biztosítanak a helyieknek, de megelőzik a tiltott kereskedelmet, valaminta termékfejlesztésben is a cégek segítségére lehetnek. Az újrahasznosító-központok a körforgásos gazdaságba való belépés fontos elemei, hiszen így növelhető a termékek újrahasznosíthatósága, hatékonysága és javíthatósága.

Cigicsikkmentes világot!

A csikkek újrahasznosítása és a komposztálás egy, már meglévő problémaártalomcsökkentésére jött létre. A legjobb természetesen az lenne, ha egyáltalán nem volnának cigarettacsikkek a világban, de ha már létezik ez a probléma, akkor nagyon fontos, hogy legalább az eldobálással ne szennyezzük a Földet – és ezáltal magunkat. A műanyagmentes július példájára ma már léteznek cigicsikkmentes aktivitások is , amelyek során akár önjáróan is szervezhetünk csikkszedő alkalmakat, ezzel is motiválva az embertársainkat arra, hogy ha már dohányoznak, minden esetben megfelelő helyre dobják a csikkeiket.

Hogyan segíthetünk?

Legegyszerűbben kukába dobással tudjuk csikkmentesíteni a környezetünket, viszont, ha erre nincs lehetőségünk, akkor remek alternatívát nyújthatnak a zsebben elférő, körülbelül 10-15 csikk tárolására alkalmas, szagmentesen lezárható csikktartók vagy zsebhamutálak.

Természetesen a legjobb módja a dohányzással kapcsolatos  ártalomcsökkentésnek, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú terméket, ezáltal nem csak magunkat, de környezetünket is megkíméljük a füstben lévő káros anyagoktól és az eldobott cigicsikk okozta ártalmaktól. Ma azonban a világban egymilliárd, míg hazánkban több mint kétmillió ember dohányzik, ami a környezetvédelmi ártalmak mellett a dohányzó és környezetének egészségét is károsítja, éppen ezért fontos, hogy ne szokjunk rá a  dohányzásra, ha dohányozunk, akkor pedig, hogy minél hamarabb leszokjunk a dohányzásról. Ha ez valamilyen okból kifolyólag nem történik meg, akkor viszont fontos, hogy tájékozódjunk a füstmentes alternatívákról, amelyek ugyan tartalmaznak nikotint, ezért nem teljesen kockázatmentesek, de a betegségek kialakulása szempontjából leginkább káros, az égés és az égés során keletkező füsttel a levegőbe – és a cigicsikkbe – kerülő károsanyagokból kevesebb szabadul fel a használatukkor a cigarettafüsthöz képest.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.

Olvass tovább!