Szeptember 22-e minden évben az autómentesség napja. Ez a kitüntetett alkalom felhívja a figyelmet az utóbbi időben megnövekedett autóhasználat környezeti és egészségügyi hatásaira. A rendezvény figyelemfelhívásra nagyszerű, azonban be is kell építeni hosszú távon az életünkbe az autómentességet – amikor csak lehet.
Ökotudatos közlekedés
A legkevesebb energiát természetesen a gyaloglás, biciklizés és rollerezés igényli, még akkor is, ha elektromos eszközt használunk. Ma már egyre több nagyvárosban van kerékpár- és rollermegosztó szolgáltatás, így saját eszközt sem feltétlenül kell fenntartanunk ehhez. Hosszabb távokra, téli hidegben, nyári forróságban a legfenntarthatóbb alternatívát a közösségi közlekedés jelenti. Jelenleg is sokkal kisebb az ökolábnyoma a tömegközlekedéses utazásnak, de a MÁV-Volán-csoport célja például az, hogy 2050-re teljesen klímasemlegessé tegye a vállalatot.
Az autóból kihozni a maximumot
Az Európai Unió évről évre szabályozza az autók maximális károsanyag-kibocsátásának mértékét, a most nyilvánosságra kerülő Euro 7-es norma, mely 2025-ben lép érvénybe, már szinte teljesen el fogja lehetetleníteni a dízeles és benzines autókat, tehát egyértelműen kijelöli a fejlődés útját az elektromos járművek irányába. Az elektromos autók közvetlen károsanyag-kibocsátás nélkül, alacsony zajterheléssel mennek, így várhatóan a nagyvárosokban is tisztább lesz a levegő és csendesebb a környezet.
De nem kell a jövőt várni ahhoz, hogy fenntarthatóbban autózzunk! Például ha többen járnak a környékünkről ugyanarra a munkahelyre, menjünk együtt, ha egy iskolába jár a szomszéd gyereke is a miénkkel, szervezzük meg, melyik nap melyik szülő megy értük, vagy ha hosszabb útra kell mennünk egyedül, hirdessük meg az utat valamelyik telekocsis portálon. Utóbbival még benzinpénzt is spórolhatunk!
A füst hatása
A dízellel és benzinnel működő autók mellett számos olyan füstképző tevékenység van, mely csökkentésével javíthatjuk a levegő minőségét. Ott van például a dohányzás: az elsődleges veszély az égés során keletkező füstben és kátrányban lévő káros anyagokban van, a dohányzás során keletkező füst pedig nemcsak a dohányosra, de a környezetére is potenciális veszélyforrást jelent. A legjobb persze az, ha nem dohányzunk, ne is kezdjük el, ha pedig már dohányzunk, minél előbb szokjunk le, azonban ha valamilyen ok miatt mégsem szabadulunk meg káros szokásunktól, akkor tájékozódjunk a cigarettánál akár 70-95%-kal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó füstmentes alternatívákról. Az égés nélküli technológiákkal ugyanis különböző mértékben, de csökkenthetőek a dohányzás ártalmai, emellett mérsékelhetjük az ökolábnyomunkat is, és nem tesszük ki a környezetünket sem közvetlen veszélynek. Ugyanakkor ezen technológiák sem kockázatmentesek, ugyanúgy tartalmaznak például nikotint, amely függőséget okoz, illetve egyéb káros hatása mellett megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.
