A menstruáció során a méhnyálkahártya leválik, és vérzés formájában távozik a szervezetből. Ezt a – jó esetben – havonta végbemenő folyamatot a női hormonok vezénylik le. Ezeknek a hormonoknak a szintje azonban az életünk különböző szakaszaiban eltérő lehet, emiatt teljesen természetes, hogy különböző életkorokban a menstruációnk is megváltozik.
Bár nincs olyan, hogy „normális menstruáció” – hiszen minden nő menstruációs ciklusa egyedi és ingadozhat egész élete során –, van néhány olyan általános tulajdonság, ami az egészséges női ciklust jellemzi.
Milyen az egészséges női ciklus?
- Az egészséges menstruációs ciklus hossza 21-35 nap.
- A havi vérzés négy-nyolc napig tart.
- Egy menstruáció alatt legfeljebb 80 milliliter vért vesztünk.
Honnan tudhatjuk, hogy probléma van a ciklusunkkal?
Ha a fent említett paramétereknek nem felel meg a ciklusunk, és nyilvánvaló magyarázat nélkül jelentkezett benne változás, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni. Cikluszavart jelezhet például, ha a két menstruációnk közt túl rövid, vagy éppen túl hosszú idő telt el, vagy ha a menstruációs vér színében, szagában, állagában, mennyiségében hirtelen változás áll be.
Illetve az is cikluszavart jelezhet, ha két menstruáció között köztes vérzés jelentkezik. A köztes vérzés semmilyen esetben nem számít normálisnak, és arra utalhat, hogy valami nincs rendben a szervezetünkben.
„Negatív” vérzészavar: ha a menstruáció nem jelentkezik, vagy mennyisége kevesebb. Ez jellemzően serdülőkorban jelentkezik (amikor nem rendszeres a petefészek működése), vagy később, például terhesség ideje alatt vagy változókorban.
„Pozitív” vérzészavar: ha a vérzés a várt időben jelentkezik, de nagy mennyiségű vagy jellegében más (darabos, alvadékos), vagy a nem várt időben jelentkezik (ciklusközi pecsételés) vagy gyakoribb, mint szokott.
Hogyan változik a női ciklus az életünk során?
Menstruáció tizenévesen
Általánosságban elmondható, hogy a lányoknál 12 éves korban jön meg az első menstruáció – de előfordulhat az is, ha valakinél csak tizenéves kora közepén történik meg. A pubertás alatt a rendszertelen menstruáció teljesen normálisnak számít. Tinikorban gyakori, hogy két menstruáció között hónapok telnek el. Ennek oka, hogy a hormonális rendszer és a ciklusban közreműködő szervek együttműködése még nem alakult ki teljesen. Akár három évbe is beletelhet, mire egy lány menstruációja rendszeressé válik, ahogy a hormonjai egyensúlyba kerülnek.
Menstruáció a húszas években
A fogamzásgátlásra való áttérés vagy a fogamzásgátló módszerek váltása gyakran okoz változást a menstruáció mennyiségében vagy a vérzés hosszában. Ezek miatt a változások miatt sem kell aggódni. Ha a húszas éveinkben – vagy akár a későbbi években – elmarad a menstruációnk, az jó eséllyel a terhesség jele. Bizonyos esetekben azonban a menstruáció kimaradása ugyancsak a cikluszavar jele lehet – ezt okozhatja például az extrém stressz, vagy a túlzásba vitt sport és diéta. A legjobb, ha minden kimaradt menstruációról beszámolunk az orvosunknak.
Menstruáció a harmincas években
Életkortól függetlenül a terhesség után a menstruáció is megváltozhat. Egyes nőknél szülés után nehezebbé, hosszabbá vagy fájdalmasabbá válhat a menstruáció, míg másoknál pont az ellenkezője történik. A szoptatás ideje alatt általában a menstruáció is kimarad.
A 40-es éveinkbe érve a menstruációnk ritkábbá vagy kevésbé szabályossá válhat. Ez a premenopauza kezdete, amikor is a szervezetünk elkezd felkészülni a menopauza beköszöntére.
Menstruáció a negyvenes évek után
A 40-es éveinkben a petefészkek ösztrogéntermelése lelassul, így a menstruációnk rövidebb és könnyebb lesz, vagy ritkábban jön. A menopauza akkor következik be, amikor a menstruációnk 12 egymást követő hónapban nem jelentkezett. A legtöbb nőnél ez az 50-es évek elején következik be.
Minden esetben, ha a menopauza után vérzést tapasztalunk, fontos szólnunk az orvosunknak, mivel a jelenség hátterében komoly betegségek húzódhatnak.
Fotó: Getty Images
Promóció
