Cikluszavar: mikor normális, és mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Rendszeresnek csak akkor tekinthető a menstruációnk, ha nagyjából 21–35 naponta jelentkezik, néhány napig tart, és a ciklusok hossza nem ingadozik jelentősen. Ha azonban ennél jóval gyakrabban vagy ritkábban jön meg, kimarad több hónapra, szokatlanul erős vagy gyenge a vérzésünk, esetleg más aggasztó tünetek is jelentkeznek, érdemes utánajárni az okoknak. Az alábbiakban elmagyarázzuk, milyen esetekben beszélhetünk cikluszavarról, illetve azt is, mi állhat a hátterében.

Mikor számít rendszertelennek a menstruáció?

A legtöbb menstruáció 4–7 napig tart, és átlagosan 28–29 naponta jelentkezik, de a 21–35 nap közötti ciklushossz is teljesen normálisnak számít. Az is természetes, hogy a ciklus hossza vagy a vérzés erőssége időnként kis mértékben változik.

Rendszertelen menstruációról akkor beszélünk, ha például:

• a menstruáció 21 napnál gyakrabban vagy 35 napnál ritkábban jelentkezik,
• egymás után három vagy több ciklus kimarad,
• a vérzés a megszokottnál sokkal erősebb vagy gyengébb,
• hét napnál tovább tart,
• a ciklusok hossza több mint kilenc nappal eltér egymástól,
• erős fájdalom, görcsök, hányinger vagy hányás kíséri,
• vérzés vagy pecsételés jelentkezik két menstruáció között, szex után vagy a menopauzát követően,
• egy órán belül egy vagy több betét vagy tampon is átázik.

A rendszertelen ciklus típusai

Amikor a menstruáció gyakorisága eltérő

• Amenorrhoea (vérzéskimaradás): elsődleges amenorrhoeáról beszélünk, ha egy 15–16 éves lánynál még nem jelentkezett menstruáció, másodlagos amenorrhoeáról pedig akkor, ha valaki korábban rendszeresen menstruált, de legalább 90 napja nincs vérzése, és ennek nem terhesség, szoptatás vagy menopauza az oka.
• Gyakori menstruáció: amikor a vérzés 21 napnál gyakrabban jelentkezik.
• Oligomenorrhoea: ritka menstruáció, amikor 35 napnál hosszabb idő telik el két vérzés között, vagy évente mindössze 6–8 ciklus jelentkezik.

Amikor a menstruációs vér mennyisége rendellenes

• Előfordulhat, hogy a menstruáció a megszokott időben jelentkezik, de a vérzés csupán 1–3 napig tart, és csak kis mennyiségű vér távozik. Ennek az ellenkezője is problémát jelezhet: amikor a menstruáció elhúzódó, és a megszokottnál jóval bővebb vérzéssel jár.

A menstruációtól függetlenül jelentkezik vérzés

• Kóros méhvérzés: ilyenkor a vérzés nem a menstruáció idején jelentkezik, hanem két ciklus között, gyakran visszatérően.

Fájdalmas menstruáció

• Dysmenorrhoea: a menstruáció erős görcsökkel, fájdalommal, esetenként gyengeséggel vagy ájulással jár.

Mi okozhat rendszertelen menstruációt?

A háttérben egészen egyszerű okok – például a stressz – de komolyabb betegségek is állhatnak. Az egyik leggyakoribb kiváltó ok az endometriózis, amikor a méhnyálkahártyához hasonló szövet a méhen kívül jelenik meg. Ez rendellenes vérzést, erős görcsöket és fájdalmat okozhat.

Szintén okozhat cikluszavart egy kismedencei gyulladás, amely többnyire kezeletlen nemi úton terjedő fertőzés következménye, és kellemetlen szagú hüvelyi folyással, illetve kismedencei fájdalommal is járhat.

A poliendokrin metabolikus ovarium szindróma (PMOS) során a petefészkek túl sok androgént (azaz férfi nemi hormont) termelnek, ami megakadályozhatja vagy késleltetheti a tüszőrepedést, akár teljesen meg is szüntetve a menstruációt.

40 éves kor alatt előfordulhat elsődleges petefészek-elégtelenség, amikor a petefészkek működése a vártnál korábban hanyatlani kezd. Kialakulásában szerepet játszhatnak például daganatellenes kezelések vagy bizonyos autoimmun betegségek.

A pajzsmirigy és az agyalapi mirigy betegségei szintén felboríthatják a hormonháztartást, ezáltal a menstruációs ciklust is.

Emellett vérzékenységi betegségek, valamint a méh- vagy petefészekrák is állhatnak a háttérben.

Az életmódunk ugyancsak befolyásolhatja a ciklusunkat

Nem minden esetben okozza betegség a problémát. A menstruáció érzékenyen reagál a többi között:

• a tartós stresszre,
• a jelentős súlygyarapodásra vagy hirtelen, drasztikus fogyásra,
• a túl intenzív sportolásra, amely nagyon alacsony testzsírszázalékkal jár,
• vírusfertőzésekre vagy más betegségekre.

De bizonyos gyógyszerek, a terhesség szövődményei vagy a szoptatás szintén rendszertelen ciklust eredményezhetnek.

A rendszertelen ciklus hátterében sokszor valamilyen átmeneti ok áll, ám ha a probléma tartóssá válik, érdemes nőgyógyászhoz fordulni. A ciklusunk ugyanis sokat elárulhat a szervezetünk működéséről, ezért a változásokra is érdemes odafigyelni. Ha a panaszok nem múlnak el, mindenképpen forduljunk nőgyógyászhoz, hogy kiderüljön, mi áll a háttérben, és szükség esetén megkezdődhessen a megfelelő kezelés.

Fotó: Unsplash

Promóció