A PMS nem csak rosszkedv: ezekről a tünetekről ismerheted fel

Mégis sokáig az a szemlélet uralkodott, hogy a PMS nem több egyszerű hisztinél vagy túlérzékenységnél. Ma már azonban egyértelmű: a premenstruációs szindróma (PMS) valós, biológiai alapokon nyugvó állapot, amely nők millióinak mindennapjait nehezíti meg.

Persze az is igaz, hogy nem mindenki tapasztalja meg ugyanúgy. Van, akinél csupán enyhe kellemetlenségeket okoz, míg mások számára a menstruációt megelőző 7-10 nap komoly fizikai és lelki megterhelést jelenthet.

Mi is pontosan a PMS?

A PMS, vagyis a premenstruációs szindróma olyan testi, lelki és viselkedésbeli tünetek összessége, amelyek a menstruációt megelőző napokban vagy akár két héttel korábban jelentkeznek. A panaszok jellemzően a vérzés megindulásával vagy az azt követő néhány napon belül enyhülnek vagy teljesen megszűnnek.

A szakemberek szerint a PMS kialakulása elsősorban a menstruációs ciklus második felében bekövetkező hormonális változásokhoz köthető. Bár az ösztrogén és a progeszteron szintje minden menstruáló nőnél ingadozik, nem minden szervezet reagál ugyanúgy ezekre a változásokra. Úgy tűnik, egyesek érzékenyebbek a hormonális ingadozásokra, amelyek az agy hangulatszabályozásában szerepet játszó ingerületátvivő anyagokra, például a szerotonin működésére is hatással lehetnek.

Kitaláció vagy valódi betegség?

A PMS létezését ma már az orvostudomány sem kérdőjelezi meg. Nem pusztán „rossz napokról” vagy hisztiről van szó, hanem egy jól ismert egészségi állapotról, amelynek tüneteit számos kutatás is igazolta.

Fontos ugyanakkor különbséget tenni a PMS és a ritkább, de súlyosabb premenstruációs diszfóriás zavar (PMDD) között. Utóbbi a PMS legsúlyosabb formája, amely jelentősen befolyásolhatja a mindennapi életet, a munkavégzést és az emberi kapcsolatokat is. A PMDD már orvosi kezelést igényel, ezért ha a menstruáció előtti panaszok hónapról hónapra ellehetetlenítik a mindennapokat, érdemes nőgyógyászhoz fordulni.

Ezek a leggyakoribb tünetek

A PMS-hez több mint 150 különböző tünetet kapcsoltak már, de ezek közül csak néhány fordul elő igazán gyakran. Minden nő másként éli meg ezt az időszakot, ráadásul ugyanannál az embernél is változhatnak a panaszok az évek során.

A legjellemzőbb lelki tünetek közé tartoznak:

• ingerlékenység,
• hangulatingadozás,
• fokozott szorongás,
• lehangoltság,
• sírás,
• koncentrációs nehézségek,
• feszültség,
• alvászavar.

A testi panaszok között gyakran jelentkezik:

• mellfeszülés,
• puffadás,
• hasi görcsök,
• fejfájás vagy migrén,
• fokozott fáradékonyság,
• vízvisszatartás,
• pattanások megjelenése,
• fokozott étvágy vagy erős sóvárgás az édességek, sós ételek iránt.

A tünetek általában ciklikusan ismétlődnek: minden hónapban hasonló időpontban jelentkeznek, majd a menstruáció kezdetével fokozatosan megszűnnek. Éppen ez a ciklikusság segít elkülöníteni a PMS-t más betegségektől.

Az életmód is sokat számít

Bár a PMS kialakulását nem lehet pusztán életmódbeli tényezőkkel megmagyarázni, egyre több kutatás utal arra, hogy a mindennapi szokásaink jelentősen befolyásolhatják a tünetek erősségét.

A tartós stressz például fokozhatja a panaszokat. Ha a szervezet folyamatos készenléti állapotban van, a hormonrendszer működése is érzékenyebbé válhat, ami tovább erősítheti a menstruáció előtti kellemetlenségeket.

Az alváshiány szintén ronthatja a helyzetet. A kevés vagy rossz minőségű alvás nemcsak a hangulatot befolyásolja, hanem a fájdalomérzékelést és a stressztűrő képességet is.

Az étrendnek szintén szerepe lehet. A túlzott cukorfogyasztás, a nagy mennyiségű finomított szénhidrát, az alkohol vagy a túl sok koffein egyes nőknél felerősítheti a hangulatingadozásokat, a puffadást vagy az alvászavarokat. Ezzel szemben a rostban gazdag, kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő fehérjebevitel, valamint a zöldségekben, gyümölcsökben és teljes értékű gabonákban gazdag étrend hozzájárulhat a stabilabb energiaszinthez.

Ezek az egészséges szokások enyhíthetik a panaszokat

Bár nincs egyetlen csodaszer, amely mindenkinél megszünteti a PMS-t, néhány életmódbeli változtatás sok nőnél érezhető javulást hozhat.

• Mozogj rendszeresen! Már heti néhány alkalom közepes intenzitású testmozgás – például tempós séta, kerékpározás, úszás vagy jóga – hatására is javulhat a hangulatod és csökkenhet a feszültség.
• Figyelj a megfelelő alvásra! Törekedj arra, hogy mindennap hasonló időben feküdj le, és lehetőleg 7-9 órát aludj. A rendszeres alvási ritmus sokat javíthat a közérzeten.
• Tanuld meg kezelni a stresszt! A relaxáció, a légzőgyakorlatok, a meditáció vagy akár néhány perc tudatos kikapcsolódás is hozzájárul a feszültség csökkentéséhez a menstruáció előtti napokban.
• Igyál elegendő folyadékot! A megfelelő hidratáltság nemcsak az általános egészség szempontjából fontos, hanem a puffadás és a fejfájás enyhítésében is szerepet játszhat.
• Érdemes ciklusnaplót vezetni. Ha hónapról hónapra feljegyzed, mikor milyen tüneteket tapasztalsz, könnyebben felismerheted az összefüggéseket. Ez nemcsak neked segíthet felkészülni a nehezebb napokra, hanem az orvos számára is hasznos információ lehet, ha a panaszaid kivizsgálásra szorulnak.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Ha a menstruáció előtti tünetek rendszeresen megnehezítik a munkát, a tanulást, a párkapcsolatot vagy a mindennapi tevékenységeket, nem érdemes beletörődni abba, hogy „ezt ki kell bírni”. A nőgyógyász segíthet kizárni más betegségeket, és szükség esetén kezelési lehetőségeket is javasolhat.

Fotó: Unsplash

Promóció