Helene Uri, népszerű norvég írónő Budapestre látogat

2015. március 05. |

Magyarországra érkezik Helene Uri, akinek csak Norvégiában több tízezer példányban kelnek el könyvei. Az írónő a Kossuth Klub nőnapi rendezvényének egyik fő vendége lesz. A március 7-i esten fellép még többek között Palya Bea, Jónás Vera és Szécsi Noémi.

Helene Uri norvég írónő, akinek második regénye, a Szavak a múltból nőnapra jelenik meg magyarul a L’Harmattan Kiadó gondozásában. Az előzőleg magyar nyelvre lefordított regénye, a Legjobbjaink több mint 70 000 példányban kelt el csak Norvégiában. A szerzővel és Szécsi Noémi íróval Hidas Judit beszélget március 7-én, 18:30-tól.

Kisebbségek/asszimiláció vs. idegenség

Uri és Szécsi regényei

A Szavak a múltból című könyv egyik központi témája a számi népcsoport és a számi nyelv fennmaradásáért vívott harc. A számik, vagy ismertebb nevükön a lappok, az utolsó nomadizáló nép volt Európában, sokáig halászó-vadászó életmódot folytattak, majd leginkább rénszarvastartással foglalkoztak. Helyzetük, megítélésük sok tekintetben hasonló a romákéhoz. Norvégiában a számikat asszimilációra kényszerítették az utóbbi évszázadban. ha valaki nem ezt az utat választotta, akkor a közösség kivetette és megbélyegezte, a teljes elszigetelődés várt rá vagy kénytelenek volt elhagyni az országot. A számi nyelvet mára a kihalás fenyegeti.

A regény egyik főszereplője, a tisztes középosztálybeli felmenőkkel rendelkező Helene rádöbben arra, hogy anyai dédnagyapja számi volt, és elindul, hogy megismerje ezt a kultúrát, és rajta keresztül önmagát. Hogyan tudjuk megőrizni a múltat, ami már nincs, de ami meghatároz minket, és talán a jövőnket is, teszi fel a kérdést a regény.

Szintén egy kisebbséggel, méghozzá a siketekkel foglalkozik Szécsi Noémi legutolsó regénye, a Gondolatolvasó is. A főszereplőnek, a süketnéma Fülöpnek is az asszimiláció és idegenség között kell választania egy olyan 19. századi társadalomban, ahol sosem fogják őt egyenrangú férfinak tekinteni az épekkel.

További programok

17:00 – 18:15
A NŐ TEREI – MASZKULIN VS. FEMININ TÁRSADALOM
beszélgetés a skandináv illetve a kelet/dél-európai társadalmi modellekről

Tudta, hogy a magyar maszkulinitás index 79? És hogy a maszkulinitás bajnokai pedig a japánok, azután rögtön Ausztria következik? A skandináv országok maszkulinitás indexe a legalacsonyabb? Valóban a svéd a legfemininebb kultúra. Milyen a nőies társadalom és a maszkulin kultúra?

Résztvevők: Andó Éva nyelvész, C Molnár Emma pszichoterapeuta, Huszág Ágnes nyelvész Moderátor: Sipos Júlia tudományos újságíró

20:00
A NŐ HANGJAI – KONCERTEK

Közreműködnek:
Palya Bea (ének) & Ifj. Tóth István (gitár)
Jónás Vera (ének) & Fenyvesi Márton (gitár)

A koncertekre a belépő: 2500 Ft elővételben | 3000 Ft az esemény napján a helyszínen
A beszélgetésekre díjtalan a belépés.

Időpont: március 7. 17:00-23:00
Helyszín: Nőnapi rendezvény a Kossuth Klubban (1088 Múzeum u. 7)

Szólj hozzá te is!

Kapcsolódó cikkek

Még több Kultúra

Mintha meglesnénk Adyt és Lédát a párizsi lakásukban bárnai péter

Mintha meglesnénk Adyt és Lédát a párizsi lakásukban

Egy falmászó klubban is lehet fesztivál – PLACCC Fesztivál 15. PLACCC Fesztivál

Egy falmászó klubban is lehet fesztivál – PLACCC Fesztivál

Purcelltől a Pink Floydig a Müpában európai hidak

Purcelltől a Pink Floydig a Müpában

Mundruczó Kornél filmje díjat nyert Velencében díj

Mundruczó Kornél filmje díjat nyert Velencében