Ravel Daphnis és Chloé/Árnyak és vágyak című előadásukat április 17-én és 18-án Szegeden, Insomnia című táncelőadásukat pedig április 30-án a Művészetek Palotájában mutatják be először a budapesti közönség előtt.
A Daphnis és Chloé című balett Ravel fő műve. A 2. századból, Longus tollából származó történet egy szerelmespár hányattatásait mutatja be, impresszionista zenei elemekkel. A két „tiszta” ember szinte egy beavatási úton halad végig: megtapasztalják az emberi gonoszságot és romlottságot, hogy a mű végén egymás ölelésében nyerjenek menedéket.
A Szegedi Kortárs Balett előadása új megközelítésből szemléli az alaptörténetet: egy, a civilizációtól elidegenedett szerelmespár áll a középpontban. Jelenlétükkel megkérdőjelezik a társadalmi normák és konvenciók létjogosultságát, az ember önmagába és saját kulturális közegébe vetett hitét. A vadembereknek nincs előtörténetük, nincs minta számukra, melyet követhetnének, nincsenek kommunikációs eszközeik, csak a jelenben élnek, csak a létfenntartás motiválja őket. Hidat képeznek az animális lét és a civilizáció között. Azonban a vademberek nehezen illeszkednek be a viselkedési normák közé, az általuk képviselt zsigeri létezés sokkal erősebbnek bizonyul a tanult szokásoknál: ha egy ember állatok közé kerül, nem az állatok kezdenek emberi jellemzőket magukra venni, hanem az emberek hasonulnak az állatokhoz. A Daphis és Chloé szerelmespárját Hajszán Kitti és Hegedűs Tamás táncolják.
Az Árnyak és vágyak című táncelőadás egészen más „forrást” vesz alapul. A tehetetlenség törvényét Isaac Newton fogalmazta meg művében, a Philosophiæ Naturalis Principia Mathematicaban és Newton első törvényeként ismerjük. A törvény kimondja: minden test nyugalomban marad vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, míg ezt az állapotot egy másik test vagy mező meg nem változtatja.
Stephen King „minden mindennel kapcsolatban van” elve alapján a fizikából kiragadva ezen törvény alkalmazható az élet és a sors kapcsolatára. Ez a tehetetlenség hat az emberi életre is, a történéseket, legyen az jó vagy rossz, a sorsunk irányítja. Bármennyire is úgy érezzük, hogy mi vagyunk életünk igazi irányítói, ez csak öntelt képzelgés. Valójában csak árnyékként követjük egy felfoghatatlanul óriás intelligencia terv szerint működő gépezetének akaratát.
Bővebb infó: szegedikortarsbalett.hu
