Megmondom őszintén, az utolsó évad sok szempontból csalódás volt: hiányoztak a váratlan fordulatok (halálok), amik miatt az első néhány évad alatt még hiperventillálva telefonáltam a rokonaimmal/barátaimmal egy-egy epizód után. Szóval egy-két, de még fél éve is sokkal jobban izgatott, ki kerül a vastrónra – ettől függetlenül nyilván most is követem a sorozatot. A Daenerys karakterfejlődését teljesen kinyíró utolsó előtti rész után egyértelművé vált, hogy mégsem lesz jó uralkodó a Targeryen-lányból, hacsak nem eszközölnek valami dallasi fordulatot, amiből kiderül, hogy igazából mégsem égetett porrá egy egész várost. Cersei és Jamie (elég biztosnak tűnő) halála után kiesett még néhány potenciális jelölt, és ha csak az életben maradt nemesi leszármazottakat nézzük, egyértelműen a Stark családnál összpontosul a hatalom – egyébként kezdetektől őket festették le a legszimpatikusabbként az őrült Targeryenek és a pénzéhes, vérfertőző viszonyt folytató Lannisterek mellett (azt meg mindig is tudtuk, hogy a Martell, Tyrell, Greyjoy vagy Tully házaknak nincs igazán esélyük). Szerintem viszont Jon Snow túlságosan is jófiú és közönségkedvenc ahhoz, hogy övé legyen a vastrón, az még az új évadhoz is túl kézenfekvő lenne. Valószínűbbnek tartom, hogy szerelme/nagynénje ellen fordulva végül épp ő fogja megölni Daenerys-t, de lehet, hogy ő is belehal a harcba, esetleg a végsőkig ragaszkodik hozzá, hogy nem akar uralkodni és visszavonul Északra. Azt sem hiszem, hogy helyettük előhúznának egy új uralkodót (mondjuk Sansát vagy Tyriont) inkább valamiféle új rend kialakítását tudom elképzelni – mondjuk királyság helyett valami demokratikusabb államformát választanak és felosztják a Hét Királyságot több vezető között. Nem mintha olyan nagy tétje lenne az egésznek most, hogy a sok vérontás után már tényleg alig maradt ember, aki felett uralkodni lehetne.
(Kránicz Dorottya)
Szóval az a helyzet, hogy még nem láttam egy részt sem az új Trónok harca évadból. Az ellenérzéseim végigkísérték a hetedik évadot, amikor pedig kijött a nyolcadik évad, valahogy már nem éreztem azt az izgatottságot, mint eddig minden premiernél. Hova tűnt az izgalmas cselekményvezetés, lélektani ábrázolásmód, a fordulatok, a kegyetlenséghalmok mögött húzódó pontos ok-okozatiság?! – tettem fel mindenkinek a kérdést az élőző évad közben. Olyan szinten összezsugorodott (fizikai értelemben is) a sorozatbeli világ a hetedik évad végére, hogy felálltam a kanapé elől és azt mondtam, ne szórakozzunk, kérem szépen… De azért majd egy nyálkás napon, amikor nem lesz energiám semmi másra, be fogom pótolni az utolsó évadot is, mert nyilván nekem is megvan még mindig a pártfogoltam.
Anélkül, hogy tudnám meghalt-e vagy ellehetetlenítették-e Daeneryst a befejező évadban, azt kívánom, ő kapja meg a vastrónt. Ki más illene oda, mint a gyönyörű, okos, csábító-számító, örök túlélő, a családi traumákból legyőzhetetlen fegyvert kovácsoló westerosi Jeanne D’arc, akinek a már-már sámánisztikus jellegű ősanya-karaktere azt az érzetet kelti, hogy születése jogán övé a mindenkori hatalom?! Viharbanszületett Daenerys Targaryen, első ezen a néven, az Elsők, az Andalok és a Rhoyniak királynője és a birodalom védelmezője, sárkányok anyja, a láncok leverője, Mereen királynője, a Nagy Fűtenger Khaleesije, nehogy csalódást okozz nekünk!
(Bobák Szilvia)
Az utolsó évad legkirályabb fordulata szerintem kétségtelenül Arya jelenete, amikor lecsap az Éjkirályra. Csalódásaim persze nekem is voltak, de nyolcadik évad vége felé már egészen megszokhattuk, hogy nem mindenkinek azt a halált osztották ki a rendezők, amit megérdemelnének a. Cersei ugyan már megbünhődött a szégyenteljes meztelen sétáján, de talán nem én vagyok az egyetlen, aki ennél a Trónok harcához képest egészen romantikusnak mondható halálnál kicsit kieglégítőbb végztetet várt valamelyik riválisának kardja által. Daeneryst elvesztettük, semmi kétség, ahogy ő is elveszítette az összes személyt, akihez valaha mély érzelmek fűzték. Ezek után még érthető is lenne, hogy a harangszóra nem száll le tűzokádó gyermeke hátáról, de legalább ne értelmetlen mészárlásba kezdett volna, épp elég lett volna Királyvár legfelső tornya a bosszúhoz.
John Snow annyira ágál a trón ellen, hogyha megkapná, nagyobb kín lenne számára elfogadni, mintsem jutalom. Tétje egyébként sincs már semminek, ha pedig tippelni kéne, én Sansa Starkot sejtem a Vastrón következő uralkodójának, akinek „fogadott” fivére Jon fogja átadni a koronát. Talán Daenerysen kívül ő az egyetlen a túlélő karakterek közül, aki még örülne is neki.
(Bodnár Zsófia)
A nyolcadik széria forgatókönyvén szerintem velem együtt jó páran felsírtak kánonban. Az „alkotók” annyira igyekeztek elkerülni a kliséket és kiszámíthatatlan cikk-cakkban levezényelni a cselekmény feszes tempóban kibontakozó fordulatait, hogy végül a nagy akarásnak kavarás lett a vége. Az ötödik epizódban nemcsak Daenerys Targaryen csapongott egy szál sárkányával, a szerzők is komoly rendeket vágtak erre-arra: egyik Cersei birodalmát aprította tűzzel, utóbbi pedig a szereplőgárdát vassal. Hogy kínos, béna, esztelenül vérengző vagy szimplán csak logikai trash ez az ötödik rész? Szerintem mindegy is, a lényeg, hogy a befutóm, a két délceg, félnótás testvérét túlélő Tyrion még állja két apró lábán a sarat, és ha van igazság a földön, akkor szerintem vagy ő, vagy az esélytelenek nyugalmával, a házibarkács fa székében üldögélő, és a környezetét tűpontos látomásokkal riogató Bran Stark köt ki végül a trónon.
A biztonság kedvéért a pasimat is megkérdeztem, mit tippel. „John megöli Khaleesit, miután Arya meggyőzi, nincs más hátra. Erre Tyrion vagy Arya megöli a kihalófélben lévő sárkányt, majd kiderül, Cersei még mindig életben van. Persze az is lehet, hogy Bran átveszi az uralmat a sárkány felett, és Khaleesit is megöli vele”- szólt a spontán mini-forgatókönyv. Mindenesetre nekem egy nagy tanulsága van a 8. évadnak, akárki is kerül a trónra. Nem érdemes a gyerekünket egy sorozat első pár része utáni hevületünkben elnevezni egy-egy szereplő után, hiszen sosem tudhatjuk, hogy a bennünket megihlető bájos királylány nem perzsel-e fel pár millió embert a finálé előtt.
(Sütő Emese Franciska)
