A vajdasági származású képzőművész, fenntarthatóság-alkotó hulladékból készült remekműveivel hívja fel a figyelmet a fogyasztási szokásaink árnyoldalaira. Művészetével felnyitja a szemünket, hogy a hulladékból érték válhat, ha újragondoljuk, újraformáljuk. A New Jersey-beli TerraCycle céggel, a World Wildlife Foundationnel és a budapesti Hybridart Managementtel együtt dolgozva reagál Földünk egyik legégetőbb problémájára, a környezetszennyezésre. Nemzetközi konferenciákon rendszeresen tart előadásokat és szemétdizájn workshopokat is.
Az arctisztítóm csomagolását és a fogkrémem tubusát is felismerem a hulladékból készült alkotásaidban. Tudatosan hagyod beazonosíthatónak a márkát, hogy felhívd a figyelmet a fogyasztási szokásainkra?
A nyersanyag az üzenet. Egy szemétdomb nekem olyan, mint egy hulladék-second hand, egy gyönyörű színekből álló paletta. Készítettem már PET-palackokból polipot, parafadugókból női mellszobrot, gumiabroncsokból elefántot, cigicsikkekből Lincoln-portrét. Mindig úgy használtam a nyersanyagot, hogy felismerhető maradjon. A márkát úgy fogom fel, mint egy médiumot, amellyel közvetítek, és amellyel reagálok a környezetvédelmi problémákra.
Mindig fontos volt számodra az újrahasznosítás?
A szüleimtől lestem el, édesapám a gyűjtögetők csúcsmodellje volt. Sok játékot készített nekem újrahasznosított hulladéktárgyakból. Amikor már nem élt, azt vettem észre, hogy elkezdtem én is kacatokból dolgozni. Hulladékból és talált cuccokból raktam össze a munkáimat.
Aztán elkezdtél művészeti remake-eket gyártani.
Elkezdtem lopni. (Nevet.) Nem a szó jogi értelmében, hanem művészetileg. Remake-elni annyit tesz: valakinek a munkáját feldolgozni, újragondolni, mondjuk egy régi festményből új kompozíciót kreálni. Újraalkottam pl. Delacroix ASszabadság vezeti a népet című képét, és átkereszteltem A szabadság vezeti a képetre. Megfestettem úgy, ahogy nekem tetszik. Elővettem gyerekkorom képregényeit is, újrarajzoltam őket – vegyítve a saját stílusommal. Csakúgy, mint Szinyei Merse Pál Majálisát. Soha nem értettem, hogy miért hájpolják azt a képet.
Ennek ellenére hétszer is újrafestetted.
Igen, mert egy agyonmímelt festményt izgalmas újra használatba venni. Friss és aktuális jelentést kap tőle. Nem hiába született ennyi Mona Lisa-mém!
A Made in China című képsorozatodban saját magadat hasznosítottad újra.
Felbéreltem egy kínai alkotót, hogy fesse meg a kínai utazásomon lőtt fotóimat, amelyekre aztán én rápakoltam a saját rétegeimet. Azaz remake-elte a fényképeimet, amelyeket aztán én re-remake-eltem.
Elég bizarr ez a körforgás.
Pont, ahogy mondod, a bizarrság mutat utat a dialógus felé. Közhelyekkel nem tudok párbeszédet folytatni, az improvizáció számomra a tudás anyja. Soha nem engedem meg, hogy alkotás előtt előképeket gyártsak magamban, rontja a munkám minőségét. Formai elvárást viszont mindig megfogalmazok a fejemben.
Klimt A csók című alkotására is reagáltál, méghozzá a mai kor eszközeivel.
„Hallgatható” képet készítettem belőle. Az volt a kérése egy high-tech budapesti cégnek, hogy a művészeten keresztül népszerűsítsem a fejlesztéseiket. Párosítottam hát a technikát a képrekonstrukcióimmal, és megalkottam az első hangosfestményeimet. Rádiót, mobiltelefont, hangfalat, fülhallgatót építettem ismert képek feldolgozásába. Működtek! Nemcsak technikailag, hanem eszmeileg is.
Legújabban az ipari kendert is társítod a művészettel.
Budapesten mindig is hiányzott az együtt lélegzés a természettel, a permakultúra. Ezért a szülőhelyemtől pár kilométerre, a szerbiai Óbecsén kialakítottam egy jól működő ökoszisztémát, egy ipari kenderműhelyt. A kender természetét és tulajdonságait a művészeten keresztül értettem meg, ugyanis elkezdtem szobrot, portrét, lámpát készíteni belőle. Gyerekkorom óta komolyan átgondolom, melyik a legenergiatakarékosabb út a céljaim eléréséhez, mindig is foglalkoztattak a fenntarthatósági problémák. Nem szeretek pazarolni se a természetből, se magamból.
Az ipari kender mint természetes alapanyag, megoldás lehet környezetvédelmi problémákra is?
A kender nem is növény, hanem jelenség. Műanyag helyett is használható, kenderbetonból akár építkezhetünk is, a gyógyászatban, a kozmetikában ugyanúgy hasznos, és némely Boeing repülőgépekben már kenderből készítik a szigetelést is plasztik helyett. A NASA most kísérletezik, hogyan lehetne kendert növeszteni az űrben.
A kortárs színház és a képzőművészet egyesítésével is elkészítetted a saját remake-edet, Picasso egyik Las Meninas képéről megelevenítetted a figurákat, és 3D-s bábokat alkottál belőlük a világhírű rendező, Nagy József új előadásához.
Hú, az micsoda munka volt, már várom a bemutatóját. Avignonban rendeznek majd egy nagy Picasso-kiállítást, és annak a megnyitóján debütálnak a figuráim, ott mutatnak be egy performanszot velük. Vagyis bennük, mert az újraértelmezett Picasso-szobrokba bele is lehet bújni, táncosok fogják mozgatni őket.
A szappanszobraid esetében nem táncosok, hanem járókelők keltik életre az alkotásaidat.
A szappanszobrokat használatra álmodom meg. Készítettem már padon csókolózó szerelmespárt és Tito-portrét is szappanból. Ezekkel az alkotásaimmal kezet lehet mosni az utcá,n vagy akár meg is lehet borotválkozni velük. A tisztálkodáshoz vízcsapot is szereltetek. A szerelmespárnál köztéri kamerákkal követni is tudtam, hogy hányan szelfiznek velük, simogatják a fejüket, hányan merik valóban szappanként értelmezni őket. Szeretem, ha a közönség továbbélteti a kreációimat.
Ilyenkor ők is remake-elnek téged.
Használnak. Ez a művészet lényege.
Szerző: Gazsó Orsolya Fotó: Zombori András
Még több zöld témát találsz szeptemberi lapszámunkban!
